Sárosi Bálint 1925-ben született a székelyföldi Csíkrákoson. A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudomány karán, majd a Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán szerzett diplomát.
1958-tól az MTA Népzenekutató Csoportjának, 1974-től Zenetudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, 1974-88-ban a hangszeres népzenei osztály vezetője, és közben népzenegyűjtést végzett a teljes magyar nyelvterületen, valamint Etiópiában, Örményországban és Kuvaitban is.
Sárosi Bálint 1985-86-ban az Innsbrucki Egyetem, 1989-90-ben, majd 1994-ben a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora volt. 1969-88 között a Magyar Rádióban népzene-ismertető sorozatot tartott. 1990 óta a zenetudomány doktora, 1991-től címzetes egyetemi tanár.
1976-ban Erkel Ferenc-díjat kapott. 2005-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a népzenekutatásban kissé háttérbe szorult hangszeres népzene és népi hangszerek arzenáljának feltérképezése, kutatása, gyűjtése, rendszerezése terén végzett hiteles, tudományos és alapvető tevékenységéért, amely nélkül nem jöhetett volna létre a táncházmozgalom népi zenélési reneszánsza sem.
A népzenekutató 2007-ben a Hazám-díjat, 2014-ben pedig Prima Primissima Díjat kapott. 2018-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetésben részesült.
Sárosi Bálint temetéséről később intézkednek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.