Alig, hogy érvénybe lépett a harmadfokú hőségriasztás több magyarországi településen átmeneti vízhiány keletkezett. Emiatt tíz Pest megyei településen; a vízszolgáltató Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. szerdán a fogyasztás csökkentését kérte a fogyasztóktól. Emellett egyes városok önkormányzatai locsolási tilalmat rendeltek el.

Juhász Árpád geológust kérdeztük a lassacskán globális problémának nevezhető jelenségről.

Az utóbbi években meglehetősen nagy csapadékhiány van, ezért pedig csakis a klímaváltozást tudjuk okolni – mondja a szakértő, aki kifejtette, hogy a Duna és a Tisza vízgyűjtő területe látja el az Alföldet, a Kisalföldet és Budapestet is vízzel. Ezeken a területeken viszont az utóbbi időben nagyon kevés esőzés volt.

Fotó: Magyar Nemzet - Juhász Árpád geológus

– Amikor nekikezdtek a folyók szabályozásának, főképp azt tartották szem előtt, hogy minél több használható termőföldet tudjanak kialakítani, ám emiatt most új víztározókra lenne szükség. A hőség és az aszály hatással van a talajvizekre is, a talaj legfelsőbb rétegei szinte csontszárazak, és csupán a legalsóbb szinteken marad valamennyi víz – fejtette ki a geológus, aki szerint a fővárosnak nem kell aggódnia, mert a sziget belsejében rekedt víz visszaáramlik a Dunába, a homok és a kavicsok pedig nagyon szépen szűrik is a vizet.

Az egyetlen megoldás jelen helyzetben az lenne, ha egy nagyobb esőzés érné a Duna és a Tisza vízgyűjtő területét – szögezte le Juhász Árpád.

Nem csak hazánk jár hasonló cipőben, több európai ország városa is, például a római vízellátás is akadozik, sőt az olasz fővárosban a közkedvelt szökőkutakat is elzárták.

Megkongatták a vészharangot: sok vidéki település küzd vízhiánnyal