A főnök okozza a legtöbb idegeskedést

Még a karácsonyi hajtásnál is stresszesebb a szörnyű főnök – erre a megállapításra jutott egy 4500 közalkalmazottat kifaggató dán kutatás. Az igazságtalan vezető teszi ­leg­in­kább tönkre a beosztottjai idegeit és egészségét.

A saját főnökéről érthető módon senki nem akar rosszat mondani nyilvánosan. Így van ezzel a recepciós Györgyi is.  – A főnököm a türelmetlenségével stresszel, amit ordítva ad tudtomra, egy cseppnyi megértés sincs benne. A bizalmatlansága szintén zavar. A kollégáimtól az irigységet és a rosszindulatot viselem nehezen. Az ügyfelekkel viszont semmi gondom – teszi hozzá. Az informatikusként dolgozó Ákosnál más a helyzet.  – El lehet képzelni, milyen az, amikor egy idôs hölgynek kell elmagyarázni az internetes bankolást! A kolléganőim is bosszantanak lekezelô stílusukkal és az együttműködési hajlandóság hiányával – meséli.

– Az a dühítő, hogy a főnökség hülyének nézi az embert – mondja mérgesen a taxis Sándor. – Olyan terheket tolnak az emberre, amiknek semmi közük a szakmánkhoz. Ha reklamálunk, jön a lekezelő válasz: el lehet menni máshová. Amikor ők is tudják: nincs hová. A vezetőség hozzáállásától és az ésszerűtlen szabályoktól stresszelek, az utasokkal jól kijövök – összegez.

Dr. Klein Sándor munkapszichológus nem csodálkozik mindezen.  – Bár az elvégezhetetlenül sok munka is stresszt vált ki, leginkább mégis a munkatársak és a főnökök viselkedése vezethet depresszióhoz. Akármennyire vonzó a fizetés vagy a beosztás, ha rossz a munkahelyi légkör – véli a szakember. – Az újonnan kinevezett vezetők gyakran összetévesztik a munkahelyet a katonasággal.

Tekintélyt követelnek, ami nem megy gombnyomásra, parancsokat osztogatnak, ellentmondást nem tűrnek. Utasítani persze kell, különösen akkor, amikor nincs idő elmagyarázni a dolgokat, de célravezető ezt egy-két jó szóval kísérni. Nagyon fontos az alkalmazott bevonása és az összefüggések elmagyarázása, különösen akkor, ha összetett feladatról van szó. Vezetői hiba a tévedhetetlenség csapdája, akik ebbe ragadtak, képtelenek beismerni, hogy az alkalmazottnak van igaza. Ez különösen a képzett kollégákkal szemben okozhat ­fe­szült­sé­get.

Akadnak személyiségzavarral küszködő vezetők is, akiknek nincs elég önbizalmuk. Pokoli légkört teremthetnek azok is, akik féltik a vezetői széküket, mert mindent személyes támadásként értékelnek, és úgy is reagálnak. Az igazi öngólt azonban a személyeskedő vezetők rúgják, akik megszégyenítik munkatársaikat a kollégák előtt. Pláne, ha mindezt igazságtalanul teszik.

A rossz munkahelyi légkör ­rá­adá­sul sokba is kerül: a legjobb dolgozók elmenekülnek, mert ők kapnak másutt állást, ráadásul a hatékonyságot is súlyosan visszaveti.