Párkapcsolati erőszak: Rózsaszín köd után lila folt

Magdolna és Lajos elválaszthatatlan páros. Azt mondják, a ne­velőintézetből kikerülve Budapesten találtak egymásra.

– Szerencsét próbálni érkeztünk a fővárosba, én Aszódról, Magdi Faddról. Jó másfél évtizedig 190 kilométer választott el bennünket egymástól – kezdi a határozott férfi, akire lopva tekint csak „asszonya”, mintha engedélyt kérne a megszólalásra. – Nagy szerelem a miénk, ha nincs Lali, ki tudja, hol kötöttem volna ki! Kemény ember, megvéd mindentől és mindenkitől! – mondja büszkén, s ahogy kihúzza magát az ura mellett, lehull a válláról a pongyolájára terített kötött kendő. A karján kékeszöld folt éktelenkedik.

– Mibe sikerült így beütnie magát? – kérdezem önkéntelenül, ám némi együttérzéssel a hangomban.

– Az a fránya konyhaszekrény sarka – érkezik a válasz, de az előbb még oly ragyogó szempárnak nyoma sincs. A nő tekintete az ölére szegeződik.

– Magdikám! Inkább mondd el szépen, miért kaptál ki! Vagy ha szégyelled, akkor majd én megteszem helyetted – mondja Lajos, s egy fél pillanat múlva már dől is belőle a szó. – Az úgy volt, hogy a komámmal, akivel együtt dolgozunk a vasútnál, a kelleténél tovább kellett időznünk a munkával. Fáradtan és átfagyva érkeztünk, meleg étel helyett viszont csak mentegetőzés meg piszkálódás várt. Engem ugyan senki meg nem aláz, a cimborám előtt meg pláne nem, én ilyenkor nem nézem, ki sért meg, egyből helyreteszem. Egyből tudta, hol a helye. Egyébként jól megvagyunk, havonta alig egyszer kell csak tisztáznom vele a dolgokat – dörmögi kissé enyhébb hangon, puszit nyomva a nő arcára. Magdi bólint. Látszik, zavarja a téma, ám a hosszúra nyúló, egyre kényel­metlenebb csendet végül mégis ő töri meg.

– Jó ember, nem tudok rá haragudni. Egyszer ugyan úgy megütött, hogy bevérzett a szemem, de kettőnk közül ő ijedt meg jobban. Hozott is rá borogatást… Meg aztán az intézetben sok mindent megtanul az ember. Hiába voltam lányokkal körülvéve, folyamatosan ment a verekedés. Ott aztán nem érezte az ember, hogy tartozik valakihez, úgy igazán, mint Lali mellett – mondja Magdi, tekintetével még hozzátéve: ennyit kibírok a boldogságért.

Gyöngyi viszont kerek perec nem kér a pasikból. Az egyik úgy megverte, hogy elvetélt. – Tudod, milyen az, amikor a kitüntetettnek hitt figyelemről kiderül, hogy megfigyelés? Persze én voltam a hülye, hogy nem hagytam ott, hanem újabb esélyt adtam a kapcsolatunknak. Nem kellett volna – idézi fel a történteket a 32 éves nő, aki csak nagy nehézségek árán tudott megszabadulni az erőszakos pasitól. 

– Egy jó darabig zaklatott és fenyegetett. Miatta nem vagyok most boldog édesanya… Ez a mocsok nemcsak a boldogságomat lopta el, de azt is elérte, hogy egy új párkapcsolat gondolatától is féljek – vallja be idegesen, miközben egy szál cigit próbál előkotorni a dobozból. A füsttel együtt a keserű múltja emlékét is kifújná magából.

Sztároknák is előfordul

A párkapcsolaton belüli erőszak a sztárokat sem kíméli. Hiába jutott többjüknek is a csillogásból, a reflektorfényen kívül megtapasztalhatták a poklot. Chris Brown a 2009-es Grammy-díjátadón látta el akkori barátnője, Rihanna baját. A nő vétke az volt, hogy megpróbálta kérdőre vonni a párját annak erotikus tartalmú mobilüzenetei miatt. Hollywood egyik legdekoratívabb Oscar-díjasát, a vonzó Halle Berryt szépsége sem védte meg az egykori pasijától. A színésznő bevallotta: exe egyszer úgy megverte, hogy az egyik fülére húszszázalékos halláskárosodást szenvedett.

Nők a nőkért, együtt az erőszak ellen

Nehéz kitörni belőle

– Az erőszakos természet célja a másik szeretteitől való teljes elszigetelése, ám az édes kettesben nem egyenlő rangú partnerre, hanem alárendeltre vágyik, akit fokozatosan a hatalmába keríthet. Az ilyen kapcsolatokban párbeszédnek nyoma sincs, az agresszív fél számára a konfliktuskezelés egyetlen útja-módja az erőszak, a másik megfélemlítése. Ez pedig szinte kivétel nélkül jóval több mint egy pofon. Meglepőnek tűnhet, de a bántalmazók a tettlegességet is képesek megmagyarázni. Az egyik kifogás, hogy a bántalmazott annyira felidegesítette, hogy teljesen elborult az agya. Az ilyen ember, miközben a sajnálatát hangoztatja és a bocsánatkérését fejezi ki, való­jában a másikra tolja saját tette felelősségét. Az ilyen kapcsolatokból nehéz kitörni. A félelem és a biztonság hiánya, az anyagi függőség, valamint a remény és a kötődés mind gátolhatják a fennálló, esetenként régóta tartó konfliktus megoldását, a végleges szakítást.