Ezt teszi Fésűs Nelly, amikor senki sem látja

PUBLIKÁLÁS: 2025. június 16. 09:15

Egyszerre szigorú és játékos ember, aki nemcsak a színpadon, de az életben is a tartást képviseli. Család, barátság, gyerekkori lázadás – mindenből kapunk egy kicsit Fésűs Nellytől, miközben bepillantunk a hűvös elegancia mögé.

S.V.

A szerző cikkei

Egy egész ország rajong Fésűs Nellyért. A színésznő olybá tűnik, a színpadon a lehető legközvetlenebb ember, ezzel szemben a hétköznapokban sokkal zárkózottabb. Az édesanya többek között erről is mesélt a hot! magazinnak.

Fésűs Nelly mélyinterjú anyaságról, emberi kapcsolatokról BORS — Fésűs Nelly fiatalon már megtanulta a tartás fontosságát - Fotó: Szabolcs László / Gül Baba Türbe és Rózsakert / hot! magazin

hot!: Korábban is beszélt róla, és most is megfigyeltem: csipkelődő a humora. Ez honnan jön?

Fésűs Nelly: Szerintem ez a szarkazmus egészen fiatalkoromra vezethető vissza. Családi örökségnek is nevezhetném, hiszen ez vagy magától jön, vagy sehogy – nem tanulható.

hot!: Ez nem riasztja el az embereket?

Fésűs Nelly: Dehogynem, nagyon sok embert elriaszt, ráadásul sokan nem is értik.

Lehet, hogy vigyáznom kellene arra, hogy mikor, milyen helyzetben beszélek így.

De nem akarok vigyázni, nem akarok más lenni, mint aki vagyok. Valaki vagy megérti, amit mondok, vagy nem. Aki nem érti, annak nem is tudnám elmagyarázni.

hot!: Kellett már emiatt bocsánatot kérnie?

Fésűs Nelly: Nem, ugyanis akivel így beszélek, az mind érti. Egy külső szemlélő lehet, hogy nem, de neki nem tartozom bocsánatkéréssel.

Fésűs Nelly szülei próbálták elfojtani a lázadását

hot!: Azt mondta korábban, hogy kevés embert enged közel. Miért?

Fésűs Nelly: A színpadon a lelkemet kell kitennem. Ott teljesen meztelen vagyok, a szó lelki értelmében.

Éppen ezért magánemberként zárkózottabban élek. A barátaim évtizedek óta mellettem állnak és nem gyűjtök újakat.

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy kik vannak a legbelső körömben; ők már átmentek a „szűrőmön”. Ezt sokan nagyképűségnek gondolhatják, pedig nem vagyok nagyképű.

hot!: Van egyfajta hűvösen elegáns kisugárzása.

Fésűs Nelly: Színésznőként sok mindent el kell játszanom, olyat is, ami nem kényelmes számomra. Más vagyok ma, mint tizennyolc évesen; sok stációja volt az életemnek, mire kialakult a mai kiforrott személyiségem. De ez a hűvös elegancia gyerekkoromtól bennem van. A tartást belém nevelték a nagyszüleim, az anyukám.

Nemesi családból származunk, de semmi más nem maradt ránk, csak a tartás. Azt viszont továbbvitték, és tőlem is megkövetelték. Például a nagymamám úgy tanított meg késsel-villával enni, hogy könyv volt a hónom alatt, hogy ne lobogtassam a kezem.

Meg kellett tanulnom könyvvel a fejemen, egyenesen járni. Nem volt szabad fütyörésznem a játszótéren sem, mert „egy úrilány nem fütyül”, ahogy napraforgómagot sem ehettem, mert „szotyolát csak a focimeccsen köpködnek”.

hot!: Volt olyan, ami miatt visszanézve fogja a fejét?

Fésűs Nelly: Rengeteg! (Nevet.) Otthon folyamatosan lázadtam mindenfajta rendszer ellen. Anyukám karakán nő volt, próbálta csírájában elfojtani a lázadásomat. Egyszer a nyári szünetben büntetésből nem mehettem el otthonról, mert aki büntetésben van, az nem játszóterezik. De engem nem lehet bezárni. A második emeleten laktunk egy polgári lakásban, ami nagyjából egy panelház ötödik emeletének felelt meg. Fogtam magam, és lemásztam a villámhárítón a játszótérre.

Ott játszottam háromnegyed négyig, tudtam, hogy anyukám négykor ér haza. Akkor visszamásztam a villámhárítón, és úgy tettem, mintha egész nap otthon lettem volna.

Nem állt távol tőlem a rosszcsontság: főleg fiúkkal játszottam, fára másztam.

Fésűs Nelly lánya az anyukáját hívja, ha támaszra van szüksége

hot!: A lányaiban visszaköszön ez a talpraesettség?

Fésűs Nelly: Persze, visszakapom tőlük. Talán hároméves lehetett a nagyobbik lányom, amikor egyszer nem engedtem át a szomszédba.

Már csak azt láttam, hogy a bejárati kapun, a szögesdrót fölött emeli át a lábát…

De a kisebbik is ugyanilyen: megy, nem törődve a veszéllyel.

hot!: Hogyan zajlik az élet ekkora korkülönbséggel a lányai között?

Fésűs Nelly: Csenge már külön él, önálló, nem vagyok hatással az életére, de az elsők között vagyok, akiket felhív, ha támaszra van szüksége. Most Elzának kell kijelölni a határait, de ő egy borzasztóan kötelességtudó gyerek, és nagyon szabálykövető. Ha hoz egy rosszabb jegyet – ami nála a négyes –, már ki van akadva. Nála nem azzal kell foglalkozni, hogy figyeljen oda a tanulásra, hanem hogy egy kicsit elengedje magát.

hot!: Úgy tudom, Elza szolfézsra jár, és zongorázik is. Ennyire kiforrott az érdeklődése?

Nem, én forszíroztam, mert magamról tudom, hogy a zenei nevelés segíti a tanulást. Az egész életnek van egy ritmikája.

A zongora pedig zene már az első órától, és abban tudok is neki segíteni.

Ha hegedűt tanulna, felkötném magam, mert az négy év kemény munkája, mire az első tiszta hangot kihúzza a vonóval. (Nevet.)

„Huszonhárom éve folyamatosan van témánk”

hot!: Térjünk át azokra, akiket egy kezén meg tud számolni. Ők a Dívák, vagyis Détár Enikő és Ladinek Judit?

Fésűs Nelly: Ők a szűk belső köröm. Már huszonhárom éve vagyunk együtt, és ez a kapcsolat rég túlnőtt a szakmai kereteken. Olyan kríziseket éltünk meg együtt, ahol mindig volt, aki kinyúlt a másikért. Olyanok vagyunk, mint akik egymás vállára állva másznak fel egy falon – sosem egymás ellen, mindig egymásért.

Ez az egyik legnagyobb áldás az életemben: tudom, hogy számíthatok rájuk, bármi történjen is.

hot!: A hétköznapokban is ennyire szoros a kapcsolat?

Fésűs Nelly: Igen. Megyünk wellnessezni, sorozatokat nézünk – bár én az első jelenet után már alszom, ők hajnalig kukorékolnak. (Nevet.) Nálunk nincs vita, és huszonhárom éve folyamatosan van témánk, mindig tudunk miről beszélni.

Átjárunk egymáshoz, otthonosan mozgunk egymás lakásában.

Szilveszterkor mi, lányok dolgozunk, de jönnek velünk a fiúk is, és nyaralni is szoktunk együtt – idén is megyünk, Zalakarosra a családjainkkal.

Fésűs Nelly férfiként is kipróbálná magát

hot!: A fotózáson nagy szeretettel nyúlt a virágokhoz. A kert az ön terepe?

Fésűs Nelly: A minap elmentünk egy nagykereskedésbe, és vásároltunk ezt-azt… Hatvan tő virágot ültettem el. Szóval, igen, szeretek kertészkedni, amikor lehetőségem van rá.

Zöldségpalántákat is szoktam ültetni: a férjem előkészíti a terepet, aztán jöhet a paradicsom, a paprika, a cukkini, a patisszon és a többi!

hot!: Szokott befőzni is?

Fésűs Nelly: Most csináltam eperlekvárt, mert a kislányom nagyon szereti.

A férjem azt mondta, úgysem eszi meg senki, inkább fagyasszuk le.

Raktam is el neki vákuumozva, mert ő levesnek szereti vagy a fagyiba tenni. De aztán megkóstolta a lekvárt is, és azt mondta: „Hú, ez nagyon finom!” Most várom a sárgabarackot.

hot!: Van olyan hobbija, amire nincs ideje?

Fésűs Nelly: Egyik hobbimra sincs időm, ezért a kerttel is akkor foglalkozom, amikor lehetőségem van rá. Aztán lehet, hogy unom az egészet, és akkor semmi másra nem vágyom, csak hogy üljek otthon, és bambán nézzek ki a fejemből.

Sokan nem értik, de én ezt hívom énidőnek: amikor senki nincs otthon, és nem csinálok semmit.

Lehet, hogy fogok egy könyvet, de egy sort sem olvasok, csak csaponganak a gondolataim. Ha ezek után valaki megkérdezi, milyen napom volt, azt felelem, hogy nagyon jó, csodálatos!

hot!: Ha visszamehetne az időben, hová menne?

Fésűs Nelly: Nem mennék, mert semmit nem csinálnék másként az életemben. De ha történelmi korról beszélünk: nemrég mutatták be Pozsgai Zsolt rendezésében a Királytalálkozó című filmet, amiben játszom, az is egyfajta időutazás volt Károly Róbert korába. Egyébként csakis az ókori Egyiptomba utaznék, de nem rabszolgának! Kleopátra lennék, de férfiként is kipróbálnám magam.