Debreczeni Dóra egy modern boszorkány: „Szeretnék fényt hozni másoknak”

Debreczeni Dóra komolyabban csak négy éve foglalkozik boszorkánysággal, de már gyerekkora óta jelen van életében a mágia. Számára természetes, ha éjszaka megjelenik egy lélek az ágya mellett vagy ha érzi a járókelők energiáit. Most őszintén vall arról, hogy mit is jelent a mai világban boszorkánynak lenni.

Kisgyermekként is jelen volt a már spiritualitás Dóra életében. Számára teljesen természetes volt, hogy észlel lelkeket, árnyakat, embereket a szobájában, de kislányként ettől még rettegett. Bár szívesen mondaná, hogy ma már nem fél, ez nem teljesen igaz, hiszen ahogy ő fogalmaz: ahogy a „két szemünkkel látott világban” is van jó és rossz, ugyanúgy a láthatatlan világban is. Amióta azonban boszorkánysággal foglalkozik, már tudatosan kezeli ezeket a félelmeket, hiszen ő hatványozottabban érzi egy-egy lélek szándékát, akkor is, ha az ártó.

„Az égiek hamar megjutalmaztak”

Ugyan Dóra mindig is érezte, hogy mire hivatott és a spiritualitással kellene foglalkoznia, a sors másfelé sodorta. Már kislányként is boszorkányokról olvasott könyveket, az élet mégis úgy hozta, hogy másik irányba indult: egyetemre ment, lediplomázott és dolgozni kezdett. Az égiek azonban közbeszóltak. Szó szerint.

– Utólag már tudom, hogy a sors, az asztrológiai képletemben az Uránusz egy radikális változást hozott az életembe, és döntenem kellett, hogy önmagamat választom és bátran belevágok az újba vagy önmagamat feladva maradok ott, ahol vagyok. Hálás vagyok, hogy volt elég bátorságom kiállni önmagamért és ezután az égiek nagyon hamar meg is jutalmaztak – meséli Dóra, miként lépett a boszorkányság útjára. Négy éve teljesen felvállalta magát és azt, hogy mire hivatott: boszorkány lett.

– Termékeim és szolgáltatásaim által a célom az, hogy segítsek az embereknek, a lelkeknek megtisztulni a negatív energiáktól, mintáktól, blokkoktól és ártalmas lényektől. Szeretnék fényt hozni, gyógyulást és utat mutatni a nehéz helyzetekben – mesél munkájáról Dóra, aki Spiritual Midwife néven tevékenykedik, ma pedig már boszorkánytanoncai is vannak. Tudását könyv formájában is tovább szeretné adni, ez által is segíteni az embereknek.

„Különleges rituálékkal indítom a napomat”

Boszorkányként még az egyszerű mindennapok is egészen mások. Persze Dóra nem repked seprűn, de főzeteket kotyvaszt, és megvannak a maga kis „bosziságai”. A napját például mindig tudatosan pozitív gondolatokkal indítja, hálát ad és egy jó darabig nem nyúl a telefonja után.

– Minden reggelemhez tartozik egy rövid kis rituálé, amit saját magamnak írtam és az oltárom előtt alkalmazom. A mindennapom része továbbá a fa ölelés, a meditáció, olvasás, füstölőzés. Nagyobb mágiákat csak időnként végzek saját részre. Hiszem, hogy nincs erre szükség minden nap. Azonban a manifesztáció és a rezgésemelés nagyon fontos – részletezi a fiatal lány, akinek az is teljesen természetes, hogy bárhová is megy, mindenhol érzi az emberek energiáit.

– Tudom és látom hogyan érez, milyen a lelke, jó szándékú-e. Ez egy áldás, a mindennapjaimban hatalmas segítség. Azonban a rosszat is érzékelem egy illetőn. Ha a szellemvilágban érzékelek negatív energiát, gonoszt, akkor pedig fizikai rosszullét tör rám. Minél jobban belemélyültem ebbe a világba és minél kevésbé féltem, annál több látogató jelent meg, főleg éjszaka. Ma már nem ijedek meg, ha egy ismeretlen férfit vagy nőt látok meg a nappaliban, sőt utána indulok, hogy megkérdezzem mit szeretne mondani vagy tudatni – vallja be őszintén őszintén Dóra, aki nyomon követi a boszorkányünnepeket is. Ezek általában köthetők valamilyen világi ünnephez, ilyen a Litha is, ami éppen Szent Iván-éjnek, azaz a nyári napfordulónak felel meg.

„Ilyenkor mi a természet diadalát ünnepeljük”

Ugyan különböző hagyományokból erednek, mégis rengeteg átfedés van a Szent Iván-éj és a Litha között.

– A boszorkányságban az év leghosszabb napján a természet diadalát ünnepeljük. A meleg napsugarak átszűrődnek a faleveleken. Az év legfényesebb napja, egyben a hanyatlás kezdete is. A Lithát általában a szabadban ünnepeljük. Ez a legjobb időszak a vásárokra, nagy sétákra, utcai ünnepségekre. Az ünnep általában éjfélkor vagy hajnalban kezdődik – mesél a Szent Iván-éjről Dóri. – A hagyomány szerint ezeken a napokon a lányok virágkoszorúkat tesznek a vízre és azok mozgásából jósolnak. De a tűzugrás és a meztelenül fürdés is jelen van. A tündérek ekkor is nagyon aktívak. Egyes boszorkányok ezeken a napokon behívják őket otthonukba, hogy megnyerjék jóindulatukat. De ezen az éjszakán ajánlott a múlt elégetése, elengedése is. Ehhez csak egy papírra kell felírnunk azt a dolgot, amit el akarunk engedni és elégetni a papírt – mesélt a Szent Iván-éji boszorkányhagyományokról Debreczeni Dóra, aki vallja és hiszi, hogy a varázslat és a mágia mindenhol és mindenkiben ott van, csak nyitottá kell rá válnunk, hogy befogadjuk. Erre pedig kiváló alkalom Szent Iván éjszakája.

Szöveg: FANNY