Világslágerré és sajnos az öngyilkosok himnuszává vált a Szomorú vasárnap, amely nyolcvan éve hangzott el először. Nem ez az egyetlen alkotás, amely hisztériát vagy őrült divathullámot indított el.
Budapest, Fórum Kávéház, 1935. Seress Rezső énekelte a Jávor László szövegére írt dalt, a Szomorú vasárnapot. A szerzemény tarolt – több értelemben is. Seress Gloomy Sunday néven hírhedtté vált klasszikusát több mint száz nyelven énekelték el, Louis Armstrong és Frank Sinatra repertoárján is szerepelt. Olyan előadók lemezére került fel, mint Ray Charles, Billie Holiday, a Genesis, Elvis Costello, Sinéad O’Connor, Sarah Brightman vagy Björk.
És sajnos százak vetettek véget az életüknek úgy, hogy közben a nyomasztó hangulatú sanzon kottája volt mellettük. A lapok az öngyilkosok himnuszaként írtak a dalról, mely szerte a világon szedte áldozatait…
Bodrogi Gyula korábban így beszélt arról, hogyan találkozott Seress-sel a Kispipában:
– Nekem ez a legfontosabb: Seress Rezsőt, a „kis Seresst” az is ismeri, aki sohasem látta. Ő mindenkinek személyes ismerőse.
Presser Gábor így emlékezett egy régebbi interjújában:
– Egy ideig egy házban laktam Seress Rezsővel, épp az alatta lévő emeleten. Emlékszem rá, hogy mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta, mindennap pontosan kettőtől hatig, egyik feldolgozást a másik után.
Seress 69 éves volt, amikor a Szomorú vasárnap végzete őt is utolérte: 1968-ban végzett magával.
Egyszerű
Seress Rezső slágerének titkát Bródy János fejtegette a Borsnak.
– Legendás dal ez, de azt tudni kell, hogy eleinte nem aratott nagy sikert. Ám mivel a szövegíró, Jávor László bűnügyi újságíróként is dolgozott, az egyik gyilkossági helyszínen „felejtette” a dal kottáját. Ez mai szóval afféle promóció lehetett, ami jól bevált – mosolyodott el Bródy, aki szerint a dal sikere egyrészt az akkori kor tragikus történelmében, másrészt zenei egyszerűségében rejlik.
– A dallamvezetésben felfedezhető némi párhuzam az amerikai blues stílusjegyeivel, ezért is hódíthatta meg az egész világot. Egy képzett zenész gyakran felhúzza a szemöldökét az egyszerűségén, de még én is sokszor rácsodálkozom, hogy a mai napig ebben az egyszerűségben rejlik a varázslat – magyarázta Bródy.
Tömeghisztériát először egyébként Werther-effektus néven Goethe egyik remeke váltott ki. Az ifjú Werther, a német író-költő által 1774-ben megalkotott figura rezignáltan keresi a helyét a világban, egyedül férjezett szerelme, Lotte tartja benne a lelket – sajnos ennek a románcnak is tragédia vet véget. Ezután Európában Werther-láz tört ki, a fiatalok úgy öltözködtek, ahogyan a főhős: sárga mellény, sárga nadrág, kék kabát. Egész iparág épült a történet köré, teáscsészékre és kekszesdobozokra pingálták a sztoriból vett jeleneteket.
Az első igazán nagy hisztéria fő felelőse egy Orson Welles nevű fiatalember volt, aki az 1938-as esztendő halloweenjére rádiójátékot készített H. G. Wells Világok harca című fantasztikus kisregényéből, mely egy Marsról indított invázióról szól. Wellesék kiváló minőségű felvétele, hiteles játéka és a szerencsétlen körülmények nyomán azonban a fiktív marsi invázió végül igazi pánikot keltett. A CBS rádión sugárzott darabban egy Marsról érkezett űrhajó landolt New Jersey állam egyik farmján, és utasai megkezdték a Föld leigázását. A hatmilliós hallgatóság egy része azonban pánikba esett, és fejvesztve hagyta el az otthonát.
S egy igazi divatőrület: John Lennon, Paul McCartney és George Harrison 1960-ban Hamburgban zenélt. Itt ismerkedtek meg Ringo Starr-ral, és Astrid Kirchherr-rel is, akinek a „Beatles-frizura” megalkotásáért lehet hálás az utókor. Az együttes védjegyévé vált hajviselet még Amerika első emberének figyelmét sem kerülte el. Egy alkalommal Lyndon B. Johnson elnök a következő kérdést szegezte brit kollégájának: nem gondolod, hogy rájuk férne egy hajvágás?
