Eddig csak annyit lehetett hallani Klapka György legendás dióültetvényéről, hogy szuper a termék, és évente tízmilliókat hoz a konyhára. Most azonban kiderült, hogy Klapkának nem biznisz az egymilliárdos dióerdő.
Klapka György is csak igazolni tudja azt a mondást, hogy a diót az ember nem magának ülteti, hanem a gyerekeinek. Pontosan ugyanezt gondolta 18 évvel ezelőtt maga az Aranyember is, amikor elültette az első facsemetéket, hogy majd a gyerekeinek legyen miből élniük.
Ebből az ötletből lett mára egy 41 hektáros dióültetvény, ahol éppen javában folyik a csonthéjas csemege szüretelése. Klapka úr ilyenkor maga is leköltözik az Osli nevű település határában fekvő diósba, és személyesen felügyeli a betakarítást.
– Ilyenkor három héten keresztül el sem mozdulok innen. A gazda szeme hizlalja a jószágot, meg nem árt mindenen rajta tartani a szemem. Sokkal fegyelmezettebben folyik a munka, amikor tudják, hogy itt vagyok – kezdte rögtönzött idegenvezetését az ültetvény szélén felépített házikójánál Klapka.
– Ha nincs szüret, akkor is heti egy alkalommal eljövök ide, és csak gyönyörködöm a fákban. Ez egy csodálatos növény. Amikor belevágtam ebbe az egészbe, akkor csak annyit tudtam a dióról, hogy bejglit ízesítenek vele. Ma már bármelyik professzorral le mernék ülni és elbeszélgetni bármiről, ami a dióval kapcsolatos – mondta az üzletember, majd meglepő dolgot árult el.
– Nekem a dió nem éri meg anyagilag, ez csak a hobbim. Azért is építettem ide a feldolgozóüzem mellé ezt a kis házat fürdőszobával és konyhával, meg ezért fejlesztem folyamatosan az eszközparkunkat. Rohadt drága minden, még az idevezető utat is én aszfaltoztattam le 51 millió forintért. Eddig egymilliárd forintot fektettem bele, de nem térült még meg ez a pénz. De nem is érdekel, nem azért csinálom – árulta el a vállalkozásai által milliárdossá lett kereskedő. Pedig, állítja, portékája messzi földön híres a minőségéről: még le sem került minden szem a fáról, de már el is van adva.
– Nincs konkurenciám a piacon, annyira jó minőségű a dióm. Több országba szállítottam már, de tavaly és idén mind Nápolyba megy. Már minden szem el van adva. Nekem már nincs dióm – jegyezte meg büszke mosollyal, miközben körbemutogatta a jól felszerelt diófeldolgozó üzemét. A hangos munkafolyamatokat túlkiabálva azt is megtudtuk Klapka Györgytől, hogy több olyan masinája is van a fákhoz, amilyen senki másnak nincsen.
– Van egy lándzsa nevű szerkezetem, ami lemegy 20-30 centit a földbe, és meglevegőztetem vele a fák gyökereit. Ilyen gépe senkinek nincs, mert az emberek mindig a lombbal meg a terméssel foglalkoznak, pedig a gyökéren múlik, hogy milyen lesz a termés, milyen lesz minden egyéb. Van itt több olyan szerkezet, amit saját magam terveztem egy mérnök segítségével. A diófelszedő gépemet egy almaszedőből kísérleteztük ki Stuttgartban, ahová vittem több zsák diót, és addig ügyködtünk, míg meg nem alkottuk a diófelszedőt. Azt is megcsináltuk – mondta Klapka György, majd elbúcsúzva tőlünk eltűnt a diófák sűrű lomberdejében.
Még több hírért kattintson Facebook oldalunkra!
