Lopás Delhusa Gjon legnagyobb slágere?

Delhusa Gjon nemrégiben felháborodva támadt Pápai Jocira, azt állítva, hogy Az én apám című dalának szövegét – amivel az eurovíziós dalfesztiválon indult – az ő egyik korábbi szerzeménye ihlette. De lehet, hogy az albán-görög gyökerekkel rendelkező dalnok legnagyobb slágere sem eredeti szerzemény?

A Bors szerkesztőségéhez eljutott egy, a Nika se perimenóhoz kí­sértetiesen hasonló, Me lene Gior­go című dal, amelyet a görög Ma­nolisz Miciasz 1973-ban éne­kelt hat évvel Delhusa Gjon előtt. A két szám dallamvezetése szin­te teljesen megegyezik, és a jel­leg­zetes húros hangszer, a bu­zu­ki motívuma is gyakorlatilag ugyan­­az, ahogy a Delhusa-féle ref­­rénen is csak apró változást le­­het hallani a görög nótáéhoz képest.

Az 1979-ben született Nika se perimeno szerzője a Pásztor László–Jakab György–Hatvani Emese–Delhusa Gjon négyes, ám az 1973-as görög dal alkotójának, Jorgosz Hacinasziosz nevét se­hol nem tüntették fel. Lapunk fel­kereste Delhusát, hogy fejtse ki véleményét a két szám hasonlósága kapcsán, ő pedig azonnal a dal egyik szerzőjéhez, a Neoton Famíliát is alapító slágergyároshoz, Pásztor Lászlóhoz irányított minket.

– Kissé meg vagyok lepve, mert ezt a dalt abszolút nem ismertem – kezdte lapunknak Pásztor László, a Magneoton Music Group kiadó egyik igazgatója, miután elküldtök neki a görög számot. – Életemben nem jártam Görögországban, így on­nan nem jöhetett az ihlet, de beszéltem Gjonival is erről, és ő sem emlékszik az önök által említett dalra. Sajnos Jakab Gyurit már nem tudjuk megkérdezni, mert ő már nincs köztünk, Emese pedig a szöveget jegyezte Gjonival közösen, így ő nem érintett a kérdésben. – folytatta Pásztor, aki nem tagadja, hogy a két szám tényleg nagyon hasonlít egymásra.

– Van áthallás a két dalban, aminek egy ré­sze a speciális hangszer, a buzuki játékmódjából is adódik. Ta­gadhatatlan némi egyezés, de hogy honnan van, azt ôszintén nem tudom. Azt egyéb­ként én mondtam, hogy feltétlenül kell a dalba buzuki, mert anélkül nem görög a görög. Annyit tudok hozzáfűzni, hogy éle­tem­ben nagyon sokszor előfordult, hogy éjszaka felriadtam arra, hogy megírtam életem nagy slágerét. Aztán amikor reggel felébredtem, rájöttem, hogy az a nagy sláger egy Coldplay-dal – magyarázza Pásztor.
A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy Delhusa 1981-ben engedélyt adott egy Katevasz nevű görög előadónak arra, hogy feldolgozza a Nika se perimenót, és a Na m’ Agapas Tora a YouTube-megtekintések alapján talán még slágernek is számíthatott annak idején Görögországban. Tehát ha itthon nem is, ott biztos feltűnhetett valakinek a hasonlóság Mitsziasz dalával.

– Megnéztem az 1981-es görög feldolgozás kreditjeit is, és az Editio Musica volt a ki­adója, ami jelenleg is a Universal tulajdona, ők értékesítették a jogokat Gö­rögországba. Na most ott, ahol az 1973-as, tehát hat évvel korábbi Me lene Giorgo című dal született, senki nem jött rá, hogy egy ilyen vagy hasonló dal már volt? Úgy gondolom, hogy az történt, hogy valamilyen szinten sikerült beletalálnunk a görög érzés- és hangulatvilágba – zárta mondandóját Pásztor.

A témában írt véleményünket itt olvashatja