Egész Brüsszel megbénulhat jövő kedden
Az európai gazdatársadalom egyszerre emeli fel a hangját. Brüsszel ukránpárti politikája veszélybe sodorja a gazdák megélhetését. Ezért is fontos, hogy mindenki részt vegyen a Voks 2025 szavazáson.
Brüsszel úgy akarja gyorsított pályán felvenni Ukrajnát az Európai Unióba, hogy a szomszédos ország az előfeltételként állított 33-ból egyetlen feltételnek sem felel meg - hívta fel a figyelmet Nyitrai Zsolt egy Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos sajtótájékoztatón. A miniszterelnök főtanácsadója szerint ezzel a döntéssel Brüsszel nemcsak Ukrajnát, hanem a háborút is felvenné. Ez veszélyes minden társadalmi réteg számára, ezért itt az ideje, hogy a magyar emberek is elmondják véleményüket a Voks 2025 szavazáson.
A Voks 2025 lehet a megoldás
Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a kormány azért hozta létre a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást, mert nem szeretnék, ha a magyar emberek feje fölött döntenének ebben a rendkívül fontos kérdésben.
Az ezzel kapcsolatos szavazólapok május 22-ig minden háztartásba meg kell, hogy érkezzenek. A válaszokat június 22-ig lehet majd visszaküldeni ingyenesen
A főtanácsadó kiemelte, hogy Ukrajna uniós csatlakozása olyan sorsfordító kérdés, amit nem lehet a magyar emberek megkérdezése nélkül felelősen meghozni. Szerinte Ukrajna tagfelvétele a magyar gazdákon kívül a nyugdíjasokat is kiemelten rosszabb helyzetbe hozná, veszélybe kerülne a 13. havi nyugdíj is. Egy több évtizeddel ezelőtti nemzetközi szerződés ugyanis még a mai napig érvényben van. Ez kimondja, hogy a szovjet utódállamokból, így Ukrajnából Magyarországra költöző és életvitelszerűen itt élő idős ukrán állampolgárok nyugdíjait a magyar állam állapítja meg és fizeti.
Egy esetleges uniós csatlakozással megsokszorozódhatna a Magyarországra költöző ukránok száma, ami a magyar nyugdíjrendszer összeomlását okozhatná.
Nyitrai Zsolt azt sem tanácsolja, hogy megkockáztassuk a jelenlegi magyar kiváló közbiztonság lezüllesztését. A háborúban álló Ukrajnába ugyanis ömlik a fegyver, ami sok esetben a maffiánál és különböző terrorszervezeteknél köt ki. Szerencsés lenne elkerülni, hogy ne legyünk átjáróháza az ukrán maffiának.
A miniszterelnök főtanácsadója ezért azt kéri mindenkitől, hogy vegyen részt a Voks 2025-ös szavazáson.
Brüsszelben tüntetnek az uniós gazdák
Papp Zsolt, a nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnök arról beszélt, hogy az uniós gazdáknak - így a magyaroknak is - járó uniós támogatások harmadát elvonnák. Szerinte az előttünk álló időszak arról szól, hogy miként lehet megóvni a gazdákat és az embereket a a rájuk leselkedő veszélyektől. Papp Zsolt kiemelte:
Május 20-án tervezünk talán most először egy olyan gazdademonstrációt Brüsszelben, ahol nemcsak a magyar és a közép-európai, hanem az európai gazdatársadalom egyszerre hallatja a hangját.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke elmondta: készítettek egy összehasonlítást az ukrán és az uniós mezőgazdasági méretek és eloszlások tekintetében. Ennek során kiderült, hogy a legnagyobb ukrán gazdaság mérete 582 ezer hektáros. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez csak egy gazdaság, míg a legnagyobb magyar agrármegye területe kisebb ennél közel 100 ezer hektárral. Azt is megállapították, hogy az összes ukrán gazdaságok átlagmérete meghaladja a 500 hektárt, míg az Európai Unióban ez a szám 30 hektár.
Jakab István emlékeztetett, hogy Brüsszel úgy akarja 2030-ig felvenni Ukrajnát az EU-ba, hogy nem ismerjük sem az ország területét, sem a polgárok számát. Törökország 25 éve vár arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, Ukrajnát pedig pár év alatt feltételek nélkül vennék fel. Az elnök hangsúlyozta az ukrán mezőgazdasági termékek veszélyeit.
- A köztermesztésbe GMO-s növényeket vonnak be;
- nincs kontroll a növényvédőszerek tekintetében sem. Olyan szereket használnak, amelyeket az EU-ban már 10 éve betiltottak.
Ebből tehát az derül ki, hogy valóban nemcsak a gazdák megélhetése, hanem az emberek egészsége is kockán forog.
A magyar kormány bátran kiállt a silány ukrán termékekkel szemben
Nagy István agrárminiszter azzal kezdte felszólalását, hogy vannak esetek, amikor a "mi lenne, ha" kérdés tehetjük fel magunknak. A tárcavezető szerint Ukrajna uniós csatlakozása nem ilyen, mert a magyar gazdák egyszer a saját bőrükön tapasztalták, hogy milyen hatása és hátrányai vannak annak, ha Ukrajna uniós jogokkal rendelkezik. Erre akkor került sor, amikor létrejött Ukrajna és az Európai Unió között a szabad kereskedelmi egyezmény.
Láthattuk, tapasztalhattuk a hatalmas gazdatüntetéseken Berlinben, Párizsban és szerte az Európai Unió fővárosaiban, hiszen a gazdák megélhetése teljesen veszélybe került, teljesen ellehetetlenült.
A miniszter szerint a magyar emberek csak a kormány bátor kiállásnak köszönhetően nem érzik ennek a hatását, hiszen a magyarok egyoldalúan lezárták a határt és egyoldalúan megtiltották az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.
Nagy István azzal zárta beszédét, hogy Magyarországon ma érdemes gazdának lenni, mert háromszor több forrás áll rendelkezésre, mint az előző ciklusban.
Az egész Európai Unióban csak a magyar kormány háromszorozta meg a nemzeti társfinanszírozás mértékét.
