Ahogyan arról korábban a Bors beszámolt, perbeszédekkel folytatódott a győri eltűnt villanyszerelők ügyében indított tárgyalás. Szerdán (február 5-én) az eltűnt Mácsik Zoltán családjának a képviselője tartotta meg perbeszédét, majd Zoltán felesége, Márti is szót kapott. Azonban előtte kétszer is rendre kellett utasítania a bírónak a vádlottat.

„Ne feszítse túl a húrt”

Kedden (febr. 4.), az ügyészi perbeszédet É. Imre csendben hallgatta, ám a végén mégis úgy döntött, hogy magához ragadja a szót és reagál az elhangzottakra. Ekkor a bíró rendre utasította, így nem fejezhette be mondandóját. Másnap, ismét megpróbálkozott vele. Felpattant, hogy végre elmondhassa, amit akar. Azonban a bíró határozottan elhallgattatta őt. „Ne feszítse túl a húrt” – mondta a vállalkozónak a bíró. Információink szerint a férfi azt akarta bizonygatni a tárgyalóteremben, hogy miért ártatlan Orlik Vilmos eltűnésének ügyében.

Márti szavai megráztak mindenkit

Mácsik Zoltán eltűnését a mai napig nem tudja elfogadni és feldolgozni a családja. 7 éve harcolnak azért, hogy Zoltán teste végre előkerüljön, és tisztességesen búcsút vehessenek tőle. Márti megható beszéddel készült, amit fel is olvashatott a bíróságon.

- A tegnapi napon szembesültünk azokkal a borzalmas bizonyítékokkal és tényekkel, amelyek számunkra szörnyűek és kegyetlenek. De, akkor milyen lehetett a férjemnek Mácsik Zoltánnak és szegény Orlik Vilmosnak, amikor felfogták, hogy az életük véget ért? Az a szenvedés és borzalom, amikor a szívük utoljára dobbant, a szemükből kihunyt a fény. Mácsik Zoltán eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Az, hogy magától, önszántából történt-e ez? Nem, ez teljességgel kizárt! Erre csak egy magyarázat van, elvették az életét. Megölték őt. Különös kegyetlenség ebben több, mint hét éve élni.

- Szörnyű, hogy míg a vádlottnak vannak vannak jogai, Zolinak nincs. Elvették az életét, a családhoz való jogát. Ő már nem tudja a saját érdekeit képviselni, ezért szeretnék most néhány gondolatot elmondani, amit Zoli már nem mondhat el. Szeretném, ha a sértett és áldozat mögött látnák az embert, aki létezett. Ő már az 52. születésnapját nem élhette meg. Hogy ki volt ő? Szerető édesapa, férj, aki imádott minket és mi is őt. Szerető testvér, keresztapa, sógor, unokatestvér, jó barát, munkatárs, akit mindenki szeretett. (...) Nem kísérheti az oltár elé a lányát, nem lesz nagypapa, aki az unokáját kezében tartja, nem osztozhat velünk semmiben. Nem öregedhet meg velem. Mindig lehetett rá számítani. Barátnak és idegennek is mindig segített. Ezt kiismerte a vádlott is és kihasználta. Jóhiszemű, segítőkész volt az eltűnés napján is. É. Imre egy villanymotor bekötésében kért segítséget Zolitól. Ez volt az utolsó, hogy valakinek segíthetett. Határozottan állítom és ki merem jelenteni, Zoli nem magától tűnt el, mert esze ágában sem volt elhagyni bennünket. Sértő számunkra, aljas rágalom, hogy a vádlott kitalál ilyet. Ezeket azért találja ki, hogy a saját bőrét mentse.(…)

A család állítja: Zoltán nem magától tűnt el

- Rengeteg terve volt Zolinak. Többek között felújítási munkálatok, közös pihenések és tervezte, hogy a 30. évfordulónkon ismét feleségül vesz. Neki esze ágában sem volt eltűnni.(…) Két telefonja volt. Kínosan ügyelt arra, hogy mindig fel legyenek töltve, mert nagyon sűrűn telefonáltunk, de a munkájához is sokat használta. Soha nem fordult elő, ezalatt a sok év alatt, hogy valamelyik telefonja ki lett volna kapcsolva, először ilyen az eltűnés napján fordult elő. Ebből tudtuk, hogy óriási baj van. Az eltűnése előtti estén nem búcsúzott el, nem köszönt el, semmi sem utalt arra, hogy ő el akarna hagyni bennünket. Ráadásul miért bízta volna a gépeit arra az emberre, akit mindig sz*rházinak hívott?

Vissza akarják kapni Zoltán testét

- 7 éve harcolunk Zoliért és az igazságért. Minden követ megmozgattunk, de még mindig nincs meg a holtteste. Zoli nem ezt érdemelte. Ilyet senki nem érdemel. Reménykedtünk benne, hogy mire az ügyet lezárják, Zoli teste előkerül. Megérdemli, hogy méltó búcsút vehessünk tőle. A vádlott tudja, mit jelent ez, megkapta azt a kegyet, hogy a feleségének méltó nyughelye van, tudja, hogy melyik nap, hányadik óra, hányadik percében halt meg, tudja, hogy miben halt meg. Tudja, hogy nem volt egyedül, el tudtak tőle búcsúzni. Megkapta a végtisztességet, van sírhelye, le tudták zárni mindazt, ami ezzel jár. Nincsenek kérdések, nincsenek kétségek. Bennünk viszont vannak. Zoli vajon szenvedett, mit élhetett át? Volt ideje bármit is gondolni, hol van a nyughelye? Bárhol is van, egyedül van. Szeretnénk visszakapni őt! Mellettünk van a helye. Mi hiszünk abban, hogy nem győzhet mindig a gonosz. É. Imre a legkegyetlenebb dolgot követte el velünk és Zolival szemben, amit egy ember ellen el lehet követni! Reméljük, hogy ennek megfelelő ítélet születik, mert Zoli megérdemli az igazságot! - zárta szavait az özvegy.

Orlik Vilmos és Mácsik Zoltán a mai napig nem került elő

Ahogyan az ismeretes, É. Imrét azzal vádolják, hogy meggyilkolt két, neki dolgozó villanyszerelőt. Vilmost 2015-ben, Zoltánt 2018-ban hívta találkozóra. Azt állította nekik, hogy megfizeti a tartozását, ám ez nem történt meg. Az ikrényi tanyájára csalta őket, ahonnan soha többet nem kerültek elő. Az ügyész életfogytig tartó fegyházbüntetést kért a vállalkozóra. Leghamarabb is csak 40 év múlva szabadulhatna a vádhatóság indítványa szerint.

Eltűnt győri villanyszerelők: „A legkegyetlenebb dolgot követte el Zolival”