Bizarr fényjelenségek és moraj előzi meg a földrengéseket

December 29-én 6,4-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot, az alaprengést több száz utórengés is követte, az erőssége pedig akkora volt, hogy Magyarország több pontján is megmozdult a föld.

A földrengések pusztító hatása mellett azonban a tudósok egy érdekes jelenséget is kiszúrtak, a földrengések előtt ugyanis furcsa, különböző színű és formájú jelzőfények villantak fel. Most kiderült, hogy a furcsa fényjáték hátterében a kőzetek állnak.

Gömböket és színes felvillanásokat láttak

A különös jelenséget már az 1600-as évektől megfigyelték, napjainkig 65 alkalommal je­gyezték fel őket. Megjelenésük mindig más:

ismeretesek furcsa fénygömbökként vagy éppen kékes és zöldes felvillanásokként, de a szemtanúk beszámoltak kísérteties, villámokhoz hasonló szikrázásokról és vörös, seprűszerű fényről is.

Felbukkanásuk független a rengés erősségétől, ugyanúgy megfigyelték őket kisebb földmozgások, mint hatalmas, pusztító rengések során is, például többen számoltak be fényekről az 1906-os nagy San Franciscó-i rengést követően.

Hosszú ideig azonban a legtöbben csupán hallucinációnak vagy érzékcsalódásnak vélték a különös tűzijátékot, mígnem egy 1960-as évek végén, az országot megrázó rengéssorozat után japán tudósok egy 1969-es fotón meg nem örökítették a természeti jelenséget. Onnantól fogva már a tudományos világ is pontosan tudta: közel sem hallucinációkról van szó.

Hazánkban is feltűntek

Mégis sokáig csak találgatták a fények okát, miközben egyre szaporodtak a furcsa jelenségek: 1999-ben még a tele­vízióban is leadták a törökországi rengést megelőző gömböket, de lefilmezték a 2007-es perui, a 2008-as sichuáni, a 2009-es l’aquilai és a 2010-es chilei rengéseket megelőző fényjátékot, a 2011-es hatalmas, japán rengés előtt pedig megint csak furcsa vörös, seprűszerű felvillanásokról számoltak be, amit emberek tömege észlelt, hiszen egy nagyforgalmú út közepén pattogtak a szikrák.

Legutoljára 2017-ben, a 8,2-es erősségű mexikói földmozgások alkalmával bukkantak fel, akkor éppen kékes, villámszerű csóvák kíséretében. Magyarországon is beszámoltak már hasonlóról: 1810-ben, a január 11-ei móri földmozgást megelőzően a munkából hazatérő jobbágyok különös morajlásról és táncoló fényekről számoltak be, a természeti jelenséget ezután bőszen kutatták is, a Tudós Bizottság kérdőíveket is szétosztott, hogy tanulmányozhassák a megfigyelt eseményeket és annak hátterét.

A kőzetek és a nyomás okozza

A végleges magyarázat azonban egészen a 21. századig váratott magára, 2014-re ugyanis már elégséges dokumentált bizonyíték, fotó és felvétel került a kutatók birtokába ahhoz, hogy végre megállapíthassák, hogy a fényjáték hátterében nem földöntúli dolog vagy éppenséggel ufójelenség áll, hanem meglepő módon nem mások, mint a kőzetek okozzák.

A Seismological Research Letters nevű szakfolyóiratban a tudósok leírták, hogy a fénykisülések egészen a kőzetek kristályszerkezetéig vezethetőek vissza, és egyszerűen az okozza, hogy a földmozgást megelőzően a kőzetekre olyan nagy nyomás nehezedik, hogy azokból elektromos energia szabadul fel, ami végül a látott és dokumentált fénykisülésekbe torkollik. Hozzátették, hogy bár a földrengésfények okát megfejtették, a terület még számos feltáratlan tényezőt tartogat, ezeket a tudósok pedig a mai napig folyamatosan kutatják.