Petrov akadályozta meg az atomháborút

Május 19-én, 77 éves korában elhunyt Sztanyiszlav Petrov. Bár a hír első hallásra kissé idejétmúltnak hangzik, valójában minderről csak a közelmúltban értesült a média. Pedig ennek a nem túl ismerősen csengő nevű alezredesnek köszönheti a világ, hogy nem vált egy nagy, nukleáris pöcegödörré 34 évvel ezelőtt.

1983. szeptember 26-án Petrov volt a szovjet nukleáris védelmi rendszer egyik ügyeletes tisztje, amikor a műszerek komoly problémát érzékeltek. A műholdas radar ugyanis azt jelezte, hogy az Egyesült Államokból egy, később pedig további öt atomrakétát indítottak el, s azok egyenesen a Szovjetunió felé tartanak.

A férfira óriási súllyal nehezedett a felelősség. Feladata ugyanis az volt, hogy ezeket a korai jelentéseket továbbítsa a feletteseinek, akik aztán döntöttek volna például egy esetleges válaszcsapásról. Petrov azonban higgadt maradt, s úgy ítélte meg, hogy hibás riasztást kaptak. A döntést ugyanakkor nehezítette, hogy abban az időszakban a NATO komoly hadgyakorlatokat tartott, s a szimulációk során atomtámadás előkészítésére utaló, kódolt jeleket is sugároztak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között.

Az alezredes számításai végül azonban bejöttek, hiszen egyetlen rakéta sem hatolt be a szovjet légtérbe. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a téves riasztást a nagy magasságban vonuló felhők és a Molnija műhold pályájának összehangolódása okozta.

Petrov nem kapott elismerést tettéért. Bár felettese, Jurij Vonyincsev megdicsérte őt, jutalmat végül amiatt nem kapott, mert azzal a szovjet vezetés elismerte volna a radarrendszer hibáit.