Ügyfeleikre hárítják az új adót a bankok?

A pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik majd, nem pedig az emberek. Az áthárítással kapcsolatban számos szabályozás és részletkérdés jön majd még felszínre, de a bankadó esetében sikerült megakadályozni az áthárítást – mondta Orbán Viktor a Fidesz múlt heti frakcióülése után. A kormányfő szerint tehát jövőre a bankok kénytelenek lenyelni a pénzkivétel, átutalás, befizetés után felszámított 0,01 százaléknyi adót. De bejön-e Orbán számítása? Több kétséges momentum is akad. 

Egyrészt az adót a tranzakciók után kellene elszámolni, a tranzakciókat pedig az ügyfél végzi. Másrészt már a bankadót is áthárították ügyfeleikre a ­pénz­intézetek. Ebben az ügyben tavaly a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) bejelentést is tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), sok foganatja azonban nem lett a dolognak. De miért nem? 

– Azért, mert egy alapvetően profitorientált társaság – mint például egy bank, amelynek tulajdonosai nyereséget várnak el – nincs akkora szociális érzékenységgel megáldva, hogy lenyelné az adót. A biztosíték az lenne, ha a pénzintézetek vagy a Bankszövetség kijelentené, hogy az adót biztosan nem hárítják át az ügyfelekre. Ez már a bankadóval kapcsolatban sem történt meg, és most sem lehet rá számítani. Persze bizonyítani is nehéz, hogy az adó miatt emelnek a díjakon. Egyedül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tehetne valamit – mondta a Borsnak Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke. 

Megkerestük a nemzetgazdasági minisztériumot is. Ki fogja megfizetni az adót? – kérdeztük. A tárca azonban a kormány döntése előtt nem tudott tájékoztatást adni. Hasonló a helyzet a Bankszövetséggel is, ahol még a tervezetet sem ismerték. Magyarországon 8 millió 867 ezer bankkártya van forgalomban. Egy-egy kártyát havonta átlagosan négyszer használnak. A kormány a sárga csekk után számított 0,01 százalékos adóbevétellel együtt 130–228 milliárd forintot vár az intézkedéstől.