Hajtóvadászat indult Nyirő József urnája után

Nyirő ugyan már hatvan éve halott, újratemetésének híre mégis hatalmas politikai indulatokat keltett. Miért szúrja a román kormány szemét az író, akinek nevét Erdélyben több iskola is felvette? Nyirő 1941-ben, Erdély Magyarországhoz történt visszacsatolása után, erdélyi képviselőként lett az országgyűlés tagja. A román kormány szemében a magyar törekvések jelképe, itthon viszont ellentmondásos a megítélése, mert a végsőkig együttműködött a nyilasokkal. Maradványait a rokonai hozták haza az Országgyűlés segítségével Madridból, ahol emigránsként elhunyt. Szerdán Budapesten fel is ravatalozták a Nemzeti Sírkertben. Holttestét néhány napja elhamvasztották Csömörön, mert urna engedély nélkül vihető át a határon.

– A román rendőrök hajtóvadászatot indítottak a hamvak megszerzéséért, és a búcsúztatás meghiúsításáért – mondta lapunknak Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője. Bekérették a bukaresti magyar követet, a román vasúttársaság pedig nem engedte, hogy a csíksomlyói búcsúra induló zarándokvonat szállítsa az író maradványait. A székelyudvarhelyi polgármester, Bunta Levente és több román párt a júniusi önkormányzati választások kampányelemeként tekint az eseményre, és nem támogatja azt.

Tegnap már a diplomáciai rendszámú autókat is átvizsgálták a határon. Szász Jenő korábbi polgármesternek, a temetést szervező alapítvány vezetőjének kocsiját ötven percen át vizsgálták, szintén a hamvakat keresték. Szász júniusban újra indul a polgármesteri székért. Az urnát lapzártánkkor az erdélyi szervezők rejtegették.

– Nem árulhatom el, hol vannak a maradványok – mondta Lukács. – Ám a temetésre már ott lesznek az udvarhelyi Pap-kertben.

B terv is készült arra az esetre, ha megzavarnák a magánterületen zajló temetést. Istentiszteletet akkor is tartanak, ha a rendőrség közbelép, a temetést viszont későbbre halasztják.