Nagy Katalin élete tavaly májusban változott meg, amikor egy szűrésen szembesült vele, hogy daganatot találtak mellében. A 43 éves nő akkor úgy döntött, hogy megteszi az egyik legnehezebbet, amit nő tehet és mindkét mellét levetette, így szembeszállva a rákkal.
Katalin 42 éves volt, amikor 2022. májusában elment egy nagy szűrővizsgálatra. Akkor még mit sem sejtett arról, ami a következő egy évben várt rá, hiszen tünetmentes volt. A debreceni édesanyáról azonban a mammográfián kiderült, hogy bal mellének tejcsatornáiban apró, mikromeszesedések vannak, mely a mellének 80%-át érinti, így valószínűleg azt el kell távolítani. Nagy Katalint hidegzuhanyként érte a diagnózis, azonban elindult egy hosszú és fájdalmas úton a gyógyulás felé. Most arra bíztatja a nőket, hogy minden esetben menjenek el szűrővizsgálatra, hiszen akár az életüket is megmentheti.
Katalin diagnózia DCIS volt, azaz in situ duktális emlőrák, a debreceni édesanya összeomlott a szövettan eredményétől, mert tudta, hogy a bal mellét el kell távolítani.
Úgy éreztem, hogy elveszik a nőiességem és az anyaságomnak egy része. Néztem a gyerekeimet és sírtam, fel sem fogtam, úgy éreztem, hogy ez lehetetlen, hiszen nem volt semmilyen tünetem. Padlót fogtam. Felmerült bennem, hogy mi lesz ha meghalok, mi lesz a gyerekeimmel...
– vallott Katalin a szörnyű diagnózisról, ami az egész életét megváltoztatta.
– Nehezen, de meghoztam azt a döntést, hogy mind a két mellemet levetetem. Nem akartam abban a félelemben élni ugyanis, hogy a másik mellemben is megjelenhetnek később a rákos sejtek – tette hozzá. A műtét azonban ebben az esetben már nem TB-támogatott, hiszen az egészséges mellet is eltávolítják, így a család nagy kihívás elé nézett.
A műtét 3 millió forintba került egy nyíregyházi magánklinikán. A család ehhez úgy döntött, hogy eladják vidéki házukat és hitelt vesznek fel, hogy szembe szállhassanak a szörnyű kórral.
Egy éve, október 5-én műtöttek meg. Arra emlékszem, hogy iszonyúan félek és borzasztó volt várni, megbarátkozni a gondolattal, hogy itt vége, leveszik a melleim. De tudtam, hogy ha élni akarok, akkor be kell vállalnom
– mesélt a műtétről Katalin, aki arra ébredt a beavatkozás után, hogy iszonyú fájdalmai vannak mellkasi részen és a hátában.
– Lenéztem és megláttam a kötést és a csöveket. Akkor ott megszakadt bennem valami és elkezdődött a lelki küzdelem, ami ezzel jár – mesélte az édesanya, aki a műtét után hat hétig nem terhelhette a kezeit és teljesen ellátásra szorult.
Hazamentem és szaladt felém az akkor két éves kislányom, én pedig nem vehettem fel, nem mehettem vele játszani. Szörnyű volt. Mindenben a férjem segített, fürdetett, mozgatott. Megtörtem. Hiszen ezekből a mellekből tápláltam a gyermekeimet
– emelte ki Katalin, aki két héttel később merte megnézni a műtét helyét. Katalin esetében elsőként expandereket raktak be a mellébe, amibe sót töltöttek, így hétről hétre nőtt. Ez csinált helyet az implantátumnak, amit később meg is kapott egy helyreigazító műtéttel.
Később az édesanya szervezetében nem volt áttét, így mivel levetette mindkét mellét és egy genetikai vizsgálat kimutatta, hogy nem öröklik gyermekei sem a rákot, ennek köszönhetően 2 évnyi hormonterápián és a 3 havi kontrollon kívül Katalin túlélte a kórt.
– Nekem a mammográfia mentette meg az életemet. Erősödtem lelkileg, fizikailag, majd áprilisban megkaptam az implantátumot és hamarosan a hormonokat is elhagyhattam. Új életet kezdtem, új szemléletem lett. Megtanultam örülni, hálásnak lenni és megélni a pillanatot – hangsúlyozta az édesanya, aki vallja, hogy támogató és szerető férje nélkül nem tudta volna mindezt végig csinálni.
– Ha nem megyek el a szűrésre, akkor talán még mindig itt ülnék és azt hinném egészséges vagyok, pedig lehet, hogy már áttétes lennék – zárta gondolatait Katalin.
Másodjára kell megküzdenie gyógyíthatatlan betegségével.
