Heti riport: 80 éve méri az oldalast Gábor családja

Rotyis Gábornak már a dédapja is húsboltot üzemeltetett a 40-es években. 1946-ban ugyan államosították az üzletét, de ez nem tántorította őt el a szakmától. A tudás és az elhivatottság generáció­ról generációra öröklődött, így Gábor esetében sem volt kérdés, melyik iskolát választja az általános után.

– Sosem voltam rossz tanuló. Akkoriban nem azok tanultak szakmunkát, akik gyengébben teljesítettek, hanem, akik a biztos megélhetésre törekedtek. Ma már persze más a trend, a lányaim is diplomát szereztek – mondta a Borsnak a vállalkozó, aki szerint minden férfinek tetszik a hússal való foglalkozás.

– Amikor a nagyapám már nem dolgozott aktívan gyerekkoromban, a nagybátyámhoz jártam be, hogy ellessem a fortélyokat. A szakma szeretete innen ered, de a mesterem Bagdi László volt, aki később apósommá is vált – mesélte Gábor.

Lányoknak is való

Bianka és Cintia ugyancsak sok időt töltött kislánykorában az üzletekben. – Szombatonként jártunk be, hogy segítsünk a kassza kezelésében, később a kiszolgálásban, majd a leltározásban – árulta el Bianka, majd Cintia vette át a szót.
Kisgyerekként boltosat játszottam, mert magával ragadott bennünket ez a világ – mosolygott a hölgy. Gábor a két gyerme­két igyekezett szigorúan nevelni.

– A mi családunkban mindenki kiveszi a részét a feladatokból. Igyekeztünk mindent megadni a lányoknak, amire valóban szükségük volt, de mindig arra tanítottam őket, hogy spóroljanak.

A családfő az egyetemek elvégzése után arra biztatta lányait, hogy szerezzenek tapasztalatokat, vagyis kezdjenek el dolgozni más cégeknek. Miután évekig bizonyították, hogy képesek megállni a helyüket az életben, már biztos pozíció várta őket a családi vállalkozásban. Gábor feltette a lányoknak a nagy kérdést: mit szeretnének? Hogy a szüleik tartsák meg az akkori szintet, vagy inkább fejlesszék a vállalkozást? Mivel Bianka és Cintia az utóbbi lehetőséget választották, Gábor közölte, hogy rendben, de akkor nekik is részt kell venniük ebben.

– Körülbelül öt éve dolgozunk együtt. Ennyi idő elég volt arra, hogy kidolgozzunk egy teljesen saját folyamatirányítási rendszert. Magát a számítógépes szoftvert a mi utasításaink és ötleteink alapján egy informatikus írta meg – mondta Bianka.

Folyik a terjeszkedés

A Gábor Hentes néven működő vállalkozás jelenleg négy üzlettel rendelkezik Tatabányán, de a tevékenysége nem merül ki ennyiben. Napjainkban is terjeszkednek, és már elérték, hogy mintegy 180 környékbeli étterem tőlük rendelje a húst. Ezért is van szükségük egy komoly logisztikai rendszerre. A program segítségével folyamatosan nyomon követhetik, hogy melyik vendéglő milyen húsból mennyit kér, milyen kiszerelésben, mekkora szeletekben, illetve a dolgozók hogyan állnak az egyes rendelések összeállításával. Előtte mindent kézzel, papíron, egy külön füzetben vezettek. A húsokat általában rostlazítva és konyhakészen szállítják.

– Fontos a személyes jelenlét, a munka java részét nem adjuk ki a kezünkből. A megrendeléseket mi vesszük fel – mondta Cintia. A tulajdonos egyébként ha kell, maga is beáll félsertéseket bontani.

– A vállalkozás vezetése nagyon sok egyéb feladattal is jár, de szeretem a szakmámat, ezért ha szükség van rá, a feldolgozásból veszem ki a részem, de olykor a kiszolgálásba segítek be – magyarázta Gábor.

Nincs reklám

A család büszke rá, hogy komolyabb reklámozás nélkül is jól működik az üzletük. A teherautójukra sem teszik fel a cég emblémáját. Az üzlet jó hírneve szájról szájra jár. Szerintük ez a legjobb marketing. Csak a koronavírus-járvány okozott egy kisebb visszaesést, a vendéglők is kevesebb húst rendelnek, hiszen nincsenek nagy rendezvények, most már helyben fogyasztó vendégek sem, csak házhoz szállítás. A család viszont a cég munkavállalóit nem szerette volna elküldeni, ezért fel kellett találniuk magukat.

Így született meg az ötlet, hogy vállaljanak lakossági házhoz szállítást is. Gábor készített erről egy videót, amit feltöltött a világhálóra. Két perc sem telt el, és már be is futottak az első rendelések. A családfő úgy véli, bármilyen helyzet adódik az országban, alkalmazkodni kell hozzá.