Magyar orvos fejtette meg Atlantisz titkát

Egy maglódi háziorvos 25 év kemény munka, rengeteg utazás, múzeum látogatás és több száz könyv elolvasása után szenzációs felfedezést tett. Olyasmire jött rá, amiről már rengeteg elmélet és találgatás látott napvilágot. Dr. Móczár István azt állítja: a különösen fejlett civilizációjú elsüllyedt Atlantisz a mai Szantorini szigetén állt, de egy óriási vulkánkitörés következtében eltűnt, akárcsak a sziget háromnegyed része. A műkedvelő régész lapunknak több bizonyítékot is felsorakoztatott igazának alátámasztására.
Egy maglódi háziorvos 25 év kemény munka, rengeteg utazás, múzeum látogatás és több száz könyv elolvasása után szenzációs felfedezést tett. Olyasmire jött rá, amiről már rengeteg elmélet és találgatás látott napvilágot. Dr. Móczár István azt állítja: a különösen fejlett civilizációjú elsüllyedt Atlantisz a mai Szantorini szigetén állt, de egy óriási vulkánkitörés következtében eltűnt, akárcsak a sziget háromnegyed része. A műkedvelő régész lapunknak több bizonyítékot is felsorakoztatott igazának alátámasztására.
Az Atlantisz nevű elsüllyedt világ, a maga ultramodern fejlettségével, a világ egyik legnagyobb rejtélye ma is. Vajon tényleg létezett, vagy csak legenda az egész? Rengetegen kutatták már különféle helyeken, hiszen először egy görög filozófus, Platón írt róla. Szerinte Atlantisz egy óriási sziget volt a Gibraltári–szorosban.

Nagyon fejlett civilizációval rendelkezett, majd hirtelen egy természeti katasztrófa következtében elsüllyedt. Egy svéd földrajztudós most azzal az elmélettel állt elő, hogy Atlantisz tulajdonképpen Írország. A kutató szerint Platón leírásainak megfelelően Írország is 480 kilométer hosszú és 320 kilométer széles, és a közepénél keskenyebb. Mások szerint a Bahamáknál lehetett Atlantisz, ahol a víz alatt talált romokra már múzeumot is alapoztak. De honnan is indult az a magyar amatőr kutató, aki szerint Atlantisz nem lehetett máshol, csakis Szantorini szigetén? – Mindig érdekelt a történelem, aztán valahogy mégis orvos lett a hivatásom, a történelem pedig a hobbim – mosolyodik el dr. Móczár István, aki kezdetben kőbaltákkal és más hasonló régészeti érdekességekkel foglalkozott, aztán őt is megfertőzte Atlantisz. – Sok ismerősöm és barátom él Görögországban, így olyan helyekre is bejuthattam, amelyekről az egyszerű turisták nem is álmodhatnak. Csak csöndben mondom, hogy 15-20 éve görög barlangokból nagyon érdekes korabeli cserépdarabokat és egyéb apróságokat hoztam haza. Ma már erre nincs lehetőség, mert rendkívül szigorúan büntetnek érte. Jöjjenek csak, megmutatom a gyűjteményem – invitál beljebb. A maglódi ház nappalijában cserépkorsók, több ezer éves kövek, szobortöredékek, sőt egy öklömnyi méretű meteorit gömb is helyet kapott. – Krétán legalább hatszor, Szantorinin hétszer jártam, de mert magánszemélynek nem lehetnek ilyen tárgyai, hamarosan a Nemzeti Múzeum kihelyezett gyűjteménye lesz mindez – mondja lapunknak a háziorvos, aki nem szereti, ha amatőr régésznek nevezik, hiszen ő magát inkább műkedvelőnek tartja. Amikor arról kérdezzük, megszállott kutatónak tartja-e magát, aki teljes mértékben meg van győződve igazáról, elmosolyodik. – Nagyon kételkedő ember vagyok. Orvosként is csak akkor mondhatok biztosra valamit, ha teljes mértékben helytálló a diagnózis, így azt mondom: ha létezett Atlantisz, akkor ezen a helyen volt, amit én mondok – fogalmaz dr. Móczár István. Vajon mire alapozza mindezt? – Nemcsak geológusok támasztják alá azt, hogy Szantorini nagyobbik fele 3628 éve egy hatalmas robbanás miatt megsemmisült, hanem NASA felvételek is, amelyeken jól látszik a sziget eredeti körvonala – magyarázza István, aki szerint ezen a területen mintegy egy négyzetkilométeres körzetben páratlan régészeti anyagokat találtak. Köztük 3–4 emeletes házak romjait és gyönyörű freskókat. A vulkanikus anyag ugyanis tökéletesen megóvta ezeket. – Számomra legérdekesebb az a freskó, amelyen egy település szerepel, és hajók vonulnak rajta egy központi város felé. Aki megfejti a freskót, azé Atlantisz titka – mondja a magyar orvos, aki Európa Atlantisza című könyvében foglalta össze kutatásait az elveszett városról.
Hofmeister Zoltán