Dupla annyi a bér Pesten, mint Nógrádban

PUBLIKÁLÁS: 2014. július 18. 11:00

Kettészakadt az ország, már ami a fizetéseket illeti – derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból. Nyugaton jóval több marad a borítékban, mint keleten, a legnagyobb és legkisebb keresetek között kétszeres a különbség.

Munkatársainktól

Bődületes különbségek vannak a magyarok fizetései közt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2014 első negyedévében a havi nettó átlagkereset Magyarországon 151 ezer forint, de az ország nagy részében ennél kevesebb marad a borítékban.

Csupán a budapestiek visznek haza többet (194 ezer), Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében pedig nagyjából ennyiből kell gazdálkodniuk (152 és 148 ezer) az embereknek. Utána viszont óriási szakadék következik: a dobogóról lemaradó Pest megyében is tízezer forint hiányzik az átlaghoz (141 ezer), a sor végén kullogó Békés, Szabolcs és Nógrád megyében pedig majdnem feleannyit keresnek, mint a fővárosban.

– Kettészakadt az ország: Budapesttől nyugatra jóval többet keresnek, mint a keleti végeken, a főváros pedig kiemelkedik – elemezte az adatokat Győri Péter szociológus. Rámutatott, hogy az általános gyakorlat szerint a legtöbben minimálbérrel vannak bejelentve (ez havi 101, illetve 118 ezer forint), de sok helyen kiegészül olyan jövedelemmel, ami után nem adóznak. – Az utóbbi időben ez vagy eltűnt, vagy elvékonyodott – tette hozzá.

Szerinte a kevesebbet kereső megyékben, régiókban alacsonyabb végzettséget igénylő munkák vannak, amikkel kevesebbet is lehet keresni.

– Ez összefügg azzal, hogy itt kevesebb szakképzett munkavállaló van, így nem települnek ide képzett munkaerőt igénylő beruházások. Mivel ezeken a területeken a munkanélküliség is magasabb, így alacsonyabb fizetésért is elvállalják a munkát, mint az ország más részében. A megoldást a szakképzések és az iskolázottság növelése jelenthetné.

Az év gazdaságilag vesztes régiói

Tizenkét megyében emelkedtek, hétben pedig (Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Heves) csökkentek a keresetek a tavalyihoz képest.

Ellenpéldák

Bár az ország nyugati részében van, Zala megye a sor végén kullog: itt javarészt megszűnt az ipar, magas a munkanélküliség. – Kis megye kis településekkel és nem túl jó kilátásokkal – mondja Győri Péter. Hajdú-Bihar viszont pozitív példa: a szomszédos megyéknél magasabbak a bérek, mert sokat költöttek az oktatásra, így ott jobb munkahelyek vannak.

Kiadások

A bérek mellett érdemes megnézni a kiadásokat: míg a kelet-magyarországi megyékben havi 55-57 ezer forint a háztartási kiadása egy embernek átlagosan, addig például Budapesten és Pest megyében ez 67 ezer forint. Igaz, előbbieknek még így is csupán havi 70 ezer, a budapestieknek havi 100 ezer forintja marad egyéb költségekre.