Sorra dőlnek ki a Vígben a Pál utcai fiúk

Megdöbbentő si­kerrel fut a Vígszínház színpadán A Pál utcai fiúk című előadás,  a színészek akár az egészségük árán is igyekeznek a maximumot nyújtani a közönségnek. A Bokát játszó Wunderlich József a közelmúltban előadás közben szenvedett lábsérülést, rá pár napra pedig az Áts Ferit alakító Józan László esett ki a darabból láz és mandulagyulladás miatt. Most Nemecsek Ernő, vagyis Vecsei H. Miklós megy kényszerpihenőre, Wunderlichhez hasonlóan lábsérülés okán.

– Több helyen elszakadt a vádlim, de nincs nagy baj, csak most három hétig feküdni kell. Ezért elmaradnak a Mondjad, Atikám! előadások, a Pál utcai­ban pedig Hajdu Péter István kollégám játszik majd helyettem. A félkegyelműket meg tudom csinálni mankóval. Sajnálom, hogy így alakult, de rengeteg változás történik most az életemben, amit alig tudok követni. Lehet, hogy a Jóisten küldte ezt a kis kényszerpihenőt – tette közzé a hivatalos Facebook-oldalán a Junior Prima díjas Vecsei H. Miklós, aki néhány nappal ezelőtt még részt vett a társulat nagy sikert arató vendégszereplésén a Ko­lozsvári Állami Színházban.

A Vígszínház megkeresésünkre nem egészítette ki a hivatalos közleményt, nem tudni, hogy vajon előadás közben történt-e baleset. A Pál utcai fiúkat másfél évvel ezelőtti bemutatója óta mintegy százötvenszer adták elő egyetlen szereposztással, a díszletek közt ugrálva, táncolva, énekelve, állandó telt ház előtt. Az idősebb Pásztort alakító Ember Márk szavaiból az derül ki, hogy ugyanaz az ok rejlik a balesetek mögött, ami az előadás sikerét jelenti: a színészek szívvel-lélekkel játszanak, de gyakran erőn felül.

– Kútvölgyi Erzsébet mondta A dzsungel könyve kapcsán, hogy el nem tudja képzelni, hogy otthon felugorjon egy 90 centis asztalra, Bagira bőrébe bújva mégis előadásról előadásra megtette – mondta lapunknak Ember Márk, utalva arra, hogy a színészek minden  helyzetben arra törekednek, hogy feszegessék a határaikat.

– Igen, egy szereposztással dolgozunk, de csapatként reagálunk arra is, ha esetleg sérülés történik. Szerelmesek vagyunk a színházba, amiben mélységesen hiszünk, és bár néha jelez a test, ez mindig felülírja a fáradtságot.