Nagy Enikő őszintén mesélt a hot! magazinnak arról, hogyan élte meg férje küzdelmét a rákkal, valamint arról is, hogy a pályája merre halad.
hot!: Egy híres festő özvegyét játszod Noël Coward Akt hegedűvel című darabjában, az ArtSzíntéren. Szíven ütő volt ez a szerep, néhány hónappal a férjed, Jantyik Csaba halála után?
Nagy Enikő: Kautzky Armand, aki a darab rendezője és egyik szereplője is, elgondolkodott azon, hogyan tudom elviselni a helyzetet. De hát színésznő vagyok, és jöhet még szembe velem ilyen feladat. Persze, szíven ütő; az utolsó próbák egyikén éreztem, hogy megroggyan a lábam, de Szabó P. Szilveszter, aki jó barátságban volt Csabával, és az inast játssza, mellettem állt, és bátorítóan nézett rám – ez erőt adott akkor.
hot!: Mennyi ideig tartott a küzdelmetek a betegséggel?
Nagy Enikő: Egy teljes évig. Csabánál rákot diagnosztizáltak, és az első műtétje után nagyon nehezen tudott beszélni. Harcolt ő is, nagyon meg akart gyógyulni. Egy évvel az első műtétje után, májusban, a 60. születésnapja előtt ment el örökre. Nagyon nehéz időszak volt: korábban az édesapja, majd, miután Csabát eltemettük, az anyósom is meghalt.
hot!: Azt mesélik, hogy nagy szerelem volt a tiétek. Csaba a gimnáziumban tanított téged – volt benned bakfisrajongás iránta?
Nagy Enikő: Csaba művész-tanár volt Debrecenben. Öt évvel volt idősebb nálam. Olyan tanítványok voltak a keze alatt többek között, mint Kálloy Molnár Péter, Fésűs Nelly és Gubás Gabi. Ő Szentesről jött, Eszenyi Enikő és Alföldi Róbert évfolyama között járt oda. Nekem tetszett Csaba, de tanárként nem vett észre – és éppen volt egy komoly kapcsolata. Az Ady Gimnáziumban végzettek 5-10 évente találkoztak, egy ilyen alkalommal kérdezte meg, hogy volna-e kedvem fellépni a nyári játékokon, az ő rendezésében. Ez 1995-ben történt. A következő évben házasodtunk össze.
hot!: Különböző városok színházaiban játszottatok – hogy tudtatok találkozni?
Nagy Enikő: Csaba maradt Debrecenben, én a Budapesti Kamaraszínház tagja voltam. Utaztam.
Hogy minél többet lehessünk együtt, a hétfő hajnali vonattal indultam vissza. Annyit dideregtünk a vonatra várva, hogy sokáig nem tudtam vasútállomásra nézni. Öt év után költözött Pestre a férjem.
Sokan segítettek: Toldy Mária énekiskolájában tanított, és az Operettszínház tagja lett.
hot!: Csaba nem volt éppen operettszínész-típus. Mi vitte ehhez a színházhoz?
Nagy Enikő: Nagyon jó hangja volt. A főiskolán a Horvai–Kapás prózai osztályba járt, és azt tanácsolták, hogy tanuljon énekelni – akár operaénekes is lehetne. De őt jobban érdekelte a próza, és már gyerekkorában rendező akart lenni.
hot!: Te is jelentkeztél a főiskolára, kétszer is. Aztán többé nem. Megsértődtél, hogy nem vettek fel?
Nagy Enikő: A második alkalommal eljutottam a harmadik rostáig, Marton László osztályába kerülhettem volna, de nagy trauma ért a felvételinél. Felköltöztem Pestre, mindennap együtt voltunk, szinte már olyan volt, mintha a főiskolára járnánk – és jött az elutasítás. Elhatároztam, hogy akkor is színésznő leszek! Az egri Gárdonyi Géza Színházhoz mentem, Gali Lászlóhoz, akit Debrecenből ismertem. Az ottani stúdió és színház volt az én főiskolám. Éjjel-nappal ott voltunk, nagyon sokat tanultunk, és örültünk a néhány mondatos kis szerepeknek is.
hot!: Elégtételnek tekintetted, hogy végül Ruszt József, a zseniális rendező hívott Desdemona szerepére?
Nagy Enikő: A Szegedi Nemzeti Színháznál voltam már; akkoriban még nem volt mobil – előadás előtt a portás szólt, hogy telefonom van. A Budapesti Kamara igazgatója hívott azzal, hogy várnak, nem akármilyen szerepre: utazzak fel Budapestre próbajátékra. Akkora döbbenet volt, hogy szinte még most is ott állok a portán. Kamarás Iván volt Othello, de a meghallgatáson Dózsa Zoltánnal kellett eljátszani az ismert zsebkendős jelenetet. És én csak néztem, hogy olyanokkal állok egy színpadon, mint Egri Márta, Gálffi László, Téri Sándor... Ruszt József rendezett még a Bánk bánban, a III. Richárdban is.
hot!: A Budapesti Kamaraszínháznak 2012-ben vége lett. Ekkor döntöttél úgy, hogy szabadúszó leszel?
Nagy Enikő: Nem önszántamból lettem az. Csabával összekapaszkodva terveztük a jövőt. Lett Szabó Győzővel egy közös előadásunk, az Ő meg ő. Ivancsics Ilona társulatánál is játszottam. Több helyen, több kollégával találkoztam a színpadon.
hot!: Időközben Kalamár Tamás egyik kedvenc színésznője lettél. Szeretted a sorozatokat?
Nagy Enikő: Először a Szeress most!-ban kaptam nagy szerepet, majd az Oltári csajokban is. Nagyon hálás vagyok Tamásnak; sokat jelentett anyagilag és lelkileg is, amikor hívott A szomszéd tehene című sorozatba játszani, miközben ápoltam a férjemet.
hot!: Most a Pokoli rokonokban játszol. Hogy telnek a mindennapjaid?
Nagy Enikő: Nem született gyerekünk, így egyedül vagyok, de nem magányos.
Csaba egyke volt, de az unokatestvéreivel jó a viszony. Anyukám és az öcsémék is mellettem vannak. A hat- és kétéves kislányaik is nagyon sok szeretetet adnak.
hot!: Az Akt hegedűvel az ArtSzíntér műsorában szerepel. Mire készülsz még?
Nagy Enikő: Tallós Rita hívott a Liliom Produkció két darabjába; sajnos ő is nemrég veszítette el a párját. A Bástya Színház pedig felújítja a Skót mámor című darabot, amiben még Csaba is játszott, és rendezte is. Most Schlanger András veszi át a szerepét. Az előadás másik két szereplője mellettem Kökényessy Ági és Bardóczy Attila. Még mindig fel sem tudom fogni, el sem tudom hinni, ami történt. Mi folyton együtt voltunk. A mai napig mindent megbeszélek Csabával. És ő is velem van, vigyáz rám. Először döbbenetes volt, amikor a tévéből meghallottam a hangját. Nagyon sokat szinkronizált. Még nagyon fáj, ha rá gondolok. Elment az egyik felem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.