Bunkónak hiszik Bárdos Andrást, pedig csak arcvak

– Nem egy-egy olyan esetről van szó – ami mindenkivel előfordult már –, hogy összefut egy rég nem látott ismerőssel, és hirtelen nem tudja hová tenni. Azok, akik arcvakságban szenvednek, sokszor képtelenek az arcuk alapján azonosítani embereket.

– Arcvak vagyok – szögezte le Bárdos András, aki gyermekkorában vette észre magán ezt a problémát. – Nehéz lett volna nem észrevenni! Gyerekkorom óta gyűjtöm a szörnyűbbnél szörnyűbb, a kínosabbnál kínosabb élményeket, megalázásokat. Nyilván előtte is sok volt, de az első kellemetlen élmény, amire már emlékszem, nyolcéves koromban történt. Rám köszönt a szomszédban lakó osztálytársam anyukája a trolin, és nem ismertem meg. Egyszerűen nem tudtam hová tenni, amitől rettenetesen zavarba jöttem.

Ha András kimegy az utcára, a legtöbb szembejövőnek mond valamit az arca, a legtöbben ismerik. Sokan rá mosolyognak, köszönnek, de neki fogalma sincs, hogy valóban ismeri-e az illetőt.

– Egészen közeli ismerősökkel is tudok percekig úgy beszélgetni, hogy nem tudom, kicsoda – folytatja András. – Egyszer olvastam a Facebookon, hogy Görbe Nóra borzasztóan megharagudott rám, mert nem köszöntem neki, pedig ismerjük egymást harminc éve. Nem tudom, hogy ki ő? Persze, hogy tudom, de egyszerűen nem tűnt fel, hogy ő az. Nem ismertem fel, pedig tényleg harminc éve ismerem. Nem, nem kértem bocsánatot, mert olyan durván bántott, hogy azt akkor sem érdemeltem volna meg, ha bunkó vagyok, és azért nem köszönök.

Az arcvakságnak is vannak fokozatai, vannak, akik csak ismerősöket nem, mások családtagokat sem és a legsúlyosabb fokozatban az illető a saját arcát nem ismeri fel. András helyzete ennyire nem durva.

– Természetesen az anyukámat, a testvéremet, a családtagjaimat megismerem, de akiket nem láttam évek óta, már nem biztos. Például ha valakivel együtt dolgoztam tíz évig, de régen nem láttam, akkor nem valószínű, hogy felismerem. Ezért kerülöm az olyan helyeket, ahol sok ismerőssel lehet találkozni, például a színházi bemutatókat. Ha mégis elmegyünk, akkor a feleségem, Krisztina félig mögöttem áll, és feltűnés nélkül súgja a fülembe, hogy ki ő, tegezem vagy magázom. Nincs mit tenni, ezzel együtt kell élnem. Miközben gyakorlom a bocsánatkérést!

Kutatják az arcvakságot

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékén vizsgálják az arcvakságot. Két típusa létezik: a szerzettet, ami valamilyen agysérülés, például stroke után keletkezik, és a veleszületettet. Utóbbit is kiválthatja korai agyi történés, például oxigénhiányos állapot. Ezt a szakma fejlődési arcvakságnak hívja. Magyarországon 200-250 ezer ember élhet arcfelismerési zavarral.

Kapcsolódó jegyzetünket itt találja.