Ha összességében nézzük, 2013 óta lényegében nem változott a magyarok elégedettsége: egy tízes skálán hatosra értékelték az életüket 2017-ben is. A legnagyobb elégedetlenséget Baranyában, Somogyban és Tolnában érzik az emberek.
Boldogok az alföldiek
Bár az európai átlaghoz képest igencsak le vagyunk maradva – nálunk csak a görögök és a portugálok érzik rosszabbul magukat a bőrükben –, azok, akik megyei jogú városban vagy megyeszékhelyen élnek, sokkal hasznosabbnak és boldogabbnak is érzik magukat. Külön érdekesség, hogy a hagyományosan az ország elmaradottabb térségei közé sorolt dél-alföldi régióban élők gyakorlatilag versenyben vannak az első helyért. Kecskeméten, Békéscsabán, Szegeden, Hódmezővásárhelyen majdnem annyira boldogok, mint a „győztes” közép-dunántúliak (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém).
A húszéveseké a világ
A felmérés szerint fiatalnak szinte bárhol jó lenni az országban. A legalább 16 esztendőt betöltöttek értékelhették 0-tól 10-ig terjedő skálán, hogy mennyire elégedettek az életükkel, és a 16 és 24 év közöttieknél összességében a heteshez közelített az átlagpontszám. Az országos átlagot a 75 esztendős vagy annál idősebb korosztály húzta le, ők a legkevésbé elégedettek, az ő pontszámuk alig ment ötös fölé. A kor előrehaladtával egyébiránt folyamatosan csökken az emberekben a jó érzet.
Együtt jobb, mint szingliként
A családi állapot sem elhanyagolható a boldogság szempontjából, ugyanis a felmérés szerint a házasságban élőket jobban átjárja az elégedettség érzése. A korábbi években egyértelműen jobban érezték magukat a szinglik, ám ez megfordulni látszik, a házastársukkal élők felpontozták az életüket. Igaz, egészen kicsi a különbség, tehát a második helyen még mindig az egyedülállók foglalnak helyet a boldogságskálán.
A pénz igenis boldogít
Nem elhanyagolható elégedettség szempontjából, hogy mennyi a fizetése az embernek. Még mindig azok a legboldogabbak, akiknek a legvastagabb a pénztárcája. Az életelégedettség jövedelmi helyzet alapján a legfelső 20 százalékba tartozók körében volt a legmagasabb (6,81 pont), a legalsó 20 százalékba tartozók esetében a legalacsonyabb (5,54 pont). Vagyis – talán nem meglepő – minél többet keresnek a magyarok, annál inkább boldogok. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy minél több bizonyítvány lapul a fiókjukban, annál jövedelmezőbb munkát tudnak vállalni.
Fő a bizalom – vagy az lenne
Az országos átlagot egyébként a leginkább az húzza le, hogy az emberek nem bíznak egymásban, és úgy gondolják, ha baj van, nem számíthatnak senkire. Ez a mutató, vagyis az emberek iránti bizalom kapta országosan a legkevesebb pontszámot (4,97), ráadásul az elmúlt években egyre kevesebb pontot adtak erre a szempontra a magyarok. Amúgy itt is a fiatalok pontoztak legmagasabban, az idősek a legalacsonyabban.
Lakhely szempontjából a fővárosban élők adták a legmagasabb értéket a bizalom kérdésében, többet, mint az összes többi településen élők. A legkevésbé a falusi és a kisvárosi emberek bíznak egymásban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.