Boldogok vagyunk, de nem bízunk egymásban - íme Magyarország elégedettség-térképe

Ha összességében nézzük, 2013 óta lényegében nem változott a magyarok elégedettsége: egy tízes skálán hatosra értékelték az életüket 2017-ben is. A legnagyobb elégedetlenséget Baranyában, Somogyban és Tolnában érzik az emberek.

Boldogok az alföldiek

Bár az európai átlaghoz képest igencsak le vagyunk maradva – nálunk csak a görögök és a portugálok érzik rosszabbul magukat a bőrükben –, azok, akik megyei jogú városban vagy megyeszékhelyen élnek, sokkal hasznosabbnak és boldogabbnak is érzik magukat. Külön érdekesség, hogy a hagyományosan az ország elmaradottabb térségei közé sorolt dél-alföldi régióban élők gyakorlatilag versenyben vannak az első helyért. Kecskeméten, Békéscsabán, Szegeden, Hódmezővásárhelyen majdnem annyira boldogok, mint a „győztes” közép-dunántúliak (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém).

A húszéveseké a világ

A felmérés szerint fiatalnak szinte bárhol jó lenni az országban. A legalább 16 esztendőt betöltöttek értékelhették 0-tól 10-ig terjedő skálán, hogy mennyire elégedettek az életükkel, és a 16 és 24 év közöttieknél összességében a heteshez közelített az átlagpontszám. Az országos átlagot a 75 esztendős vagy annál idősebb korosztály húzta le, ők a legkevésbé elégedettek, az ő pontszámuk alig ment ötös fölé. A kor előrehaladtával egyéb­iránt folyamatosan csökken az emberekben a jó érzet.

Együtt jobb, mint szingliként

A családi állapot sem elhanyagolható a boldogság szempontjából, ugyanis a felmérés szerint a házasságban élőket jobban át­jár­ja az elégedettség érzése. A ko­rábbi években egyértelműen job­ban érezték magukat a szinglik, ám ez megfordulni látszik, a há­zastársukkal élők felpontoz­ták az életüket. Igaz, egé­szen kicsi a különbség, te­hát a második helyen még mindig az egyedülállók foglalnak helyet a boldogságskálán.

A pénz igenis boldogít

Nem elhanyagolható elégedettség szempontjából, hogy mennyi a fizetése az embernek. Még mindig azok a legboldogabbak, akiknek a legvastagabb a pénztárcája. Az életelégedettség jövedelmi helyzet alapján a legfelső 20 százalékba tartozók körében volt a legmagasabb (6,81 pont), a legalsó 20 százalékba tartozók esetében a leg­alacsonyabb (5,54 pont). Vagyis – talán nem meglepő – minél többet keresnek a magyarok, annál inkább boldogok. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy minél több bizonyítvány lapul a fiókjukban, annál jövedelmezőbb munkát tudnak vállalni.

Fő a bizalom – vagy az lenne

Az országos átlagot egyébként a leginkább az húzza le, hogy az emberek nem bíznak egymásban, és úgy gondolják, ha baj van, nem számíthatnak senkire. Ez a mutató, vagyis az emberek iránti bizalom kapta országosan a legkevesebb pontszámot (4,97), ráadásul az elmúlt években egyre kevesebb pontot adtak erre a szempontra a ma­gyarok. Amúgy itt is a fiatalok pontoztak legmagasabban, az idősek a legalacsonyabban.

Lakhely szempontjából a fővárosban élők adták a legmagasabb értéket a bizalom kérdésében, többet, mint az összes többi településen élők. A legkevésbé a falusi és a kisvárosi emberek bíznak egymásban.