Természeti katasztrófák jönnek a teljes napfogyatkozás után – ez vár ránk a csillagok szerint

Az ókorban az eget egy tökéletes óraműnek tekintették, melynek mozzanataiból számos következtetést vontak le a földi élet működésével, törvényeivel kapcsolatban. Elsősorban az égitestek mozgása és a természeti katasztrófák bekövetkezte között kerestek összefüggéseket, hogy előre láthassák és jelezhessék az időjárás viszontagságait, az áradásokat, földrengéseket, szökőárakat és a szélviharokat. Az égbolt jelenségei közül leginkább a hold- és a napfogyatkozás várható következményeit kutatták. 

Napjainkban több tudományág is foglalkozik azzal, hogy a földrengések és az árvizek mennyire függhetnek össze ezekkel a jelenségekkel. Elméletileg lehetséges, hogy a Hold keringése a Föld körül olyan gravitációs húzást okoz, ami közvetve földrengéseket, árvizeket vagy szökőárt okoz. Egy 2016-ban publikált kutatás szerint legalábbis ilyesmiről lehetett szó a Chilében, Kaliforniában és Japánban előforduló nagy rengések idején, melyek a Richter-skála szerinti 5-ös erősséget is meghaladták. Ezek gyakran fordultak elő újhold vagy telihold idején, amikor a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül. Tehát az ókoriak megfigyelései nem voltak alaptalanok. 

Októberben jön a következő

Ami a napfogyatkozást illeti, évente legalább kétszer, de akár ötször is előfordulhat bár ez hihetetlenül ritka: a két legutolsó év, amelyben öt napfogyatkozás fordult elő, 1823 és 1935 volt. Az április 8-ai teljes napfogyatkozás 4 perc 28 másodpercen át volt látható. A következő gyűrűs napfogyatkozás pedig október 2-án lesz. Az ókorból eredő népi hiedelem szerint minél több a napfogyatkozás egy évben, annál rosszabbak a kilátások annak a területnek a lakói számára, ahonnan az láthatóvá válik.

Szörnyű jóslatok és a rémisztő valóság

A 2019-es évben egymás után három napfogyatkozást is láthattunk: január 6-án részlegest, július 2-án teljest, december 26-án pedig gyűrűst. Ezt követően 2020-ban két napfogyatkozást lehetett látni, július 21-én és december 14-én.  A 2019-es jelenségeket a Csendes-óceán partvidékéről és Ázsiából is jól lehetett látni, a 2020-as első napfogyatkozást pedig már Magyarországról is. A két év fordulóján koronavírus-járvány világméretű pandémiává nőtte ki magát, mely először Ázsiában, majd később Európában, köztük hazánkban is terjedt.

Mit láthattál az égbolton?

Az április jellemzően az egyik leglátványosabb hónap az égi jelenségek terén. A legutóbbit április 8-án figyelhettük meg. A 20 legnagyobb kisbolygó egyike, az 1904-ben felfedezett Herculina volt látható az égen, amit egy mintegy 45 kilométer átmérőjű holdacska kísért. A keleti égbolton, az Arcturus közelében megjelenő, majd napnyugtától egészen hajnalig látható aszteroida csak az egyik látványosság volt aznap. Észak-Amerikában teljes napfogyatkozás volt, mely egy mintegy 185 kilométer széles sávban, Mexikóból, az Amerikai Egyesült Államok 15 államából és Délkelet-Kanadából volt látható. Ugyan Magyarországról nem látszott, de a NASA oldalán nyomon követhetted.

Drámai évek jönnek

A tudományos tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljes napfogyatkozást átélő országokban, ezúttal Mexikóban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában az azt következő három és fél év alatt előfordulhatnak árvizek, szökőár, és komoly fertőző betegségek, járványok is.