Vigyázz! Ezeket az ételeket hamisítják! Nehogy vegyél belőlük!

Az élelmiszer-hamisítás már az egész világon problémát jelent. Szerencsére hazánkat kisebb mértékben érinti, de azért akadnak nálunk is hamisítási botrányok. Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Fanny magazinnak mesélt a legtöbbet hamisított élelmiszerekről.

1. Folyékony arany

Nem mindig az van a palackban, ami a címkére van írva. Előfordulhat, hogy például olasz vagy spanyol termékként próbálják eladni az olívaolajat, holott valójában nem onnan származik. Az „extra szűz” néven forgalmazott olívaolajat pedig más, olcsóbb növényi olajokkal helyettesíthetik vagy hígíthatják.

2. Lépre csalnak

A mézhamisítás jól ismert probléma Magyarországon is. A legtöbb hamis áru Kínából származik, ezeket gyakran cukorszirupokkal hígítják. Keressük az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által engedélyezett termelői üvegbe töltött mézeket, amelyek zárjeggyel vannak ellátva.

3. Vízzel hígítják

Gyakori módszer, hogy vízzel vagy más folyadékokkal hígítják a tejet, vagy kecsketejet vízzel vagy tehéntejjel kevernek. Mivel a tejzsír is drága alapanyag, a zsírtartalom növelése érdekében néha étolajat és detergenseket is felhasználnak.

4. Mindent beledarálnak

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az őrölt kávé helyett egészben vegyük meg a kávébabot. Az őrlés során ugyanis könnyebben kerülhetnek bele más összetevők is a kávéba. Emellett a kávéfajtákkal is trükközhetnek, például a kiváló minőségű arabica kávét keverhetik vagy helyettesíthetik a gyengébb minőségű robustával.

5. Mit rejt a tasak?

Az őrölt fűszerek esetében nehéz megállapítani, hogy valójában miből is áll a keverék. Hazánkban az egyik leghíresebb élelmiszer-hamisítás éppen a pirospaprikához kötődik: 2004-ben magyar paprika néven import paprikát adtak el, ami mérgező anyagot, aflatoxint tartalmazott. Különösen a drágább fűszereket, például a sáfrányt, vaníliát, borsokat, fahéjat érdemes egészben megvásárolni.

6. Olcsóból drágábbat

Ha külföldön járunk, legyünk óvatosak! A világban óriási méreteket ölt a halételek hamisítása is. Gyakori a téves címkézés, amikor az olcsó halakat értékes fajtáknak adják el, vagy importált tenger gyümölcseit a regionális termékként álcázzák. Kétes eredetű termékek helyett inkább magyar halgazdaságtól vásároljunk.

7. Nagy libamájas tesztelés

Ránézésre szinte lehetetlen megkülönbözteti a libamájat a kacsamájtól, így nem csoda, hogy az ellenőrök évről-évre találnak kacsamájat libamájként árusítva. Sajnos a csalók azzal is trükközhetnek, hogy lejárt szavatosságú vagy romlott húsokat átcímkézve próbálnak eladni. Nagyon fontos, hogy mindig ellenőrzött, megbízható üzletben vásároljunk.

8. Csoki vagy nem csoki?

A kakaó árának emelkedésével a csokoládé ára is az egekbe szökött, így még inkább megéri hamisítani. Ellenőrizzük az összetevőket, mert ha egy édességet csokoládéként árulnak, miközben kakaóvaj helyett kakaómasszából vagy bevonómasszából készült, akkor hamisított termékkel van dolgunk.

9. Ellepte a piacokat

Az utóbbi időben elárasztotta a magyar piacot az ukrán dió, így előfordulhat, hogy a kereskedők magyar dióként árulnak olyan csonthéjast, amit valójában import dióbéllel hígítottak fel. Bár nehéz különbséget tenni, az ukrán termések általában apróbbak és sötétebbek, míg a magyar nemesített fajták mérete kifejezetten nagy és világos.