A tudósok végre megfejtették a hosszú élet titkát, te is tehetsz érte

Egy napokban kiderült norvég kutatás szerint, minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál tovább élhet.

A kutatók már régóta vizsgálják az egészség és az iskolai végzettség közti összefüggéseket. A The Lancet Public Health című szaklapban megjelent kutatás szerint a halálozás kockázata minden elvégzett iskolai évvel nagyjából 2 százalékkal csökken idősebb korban. Fontos kiemelni, hogy nem a tudást igazoló papír a lényeg, hanem a magasabb képzettségi szint. Ezzel jobb munkalehetőség áll az ember előtt, magasabb jövedelem, ami jobb egészségügyi ellátást tesz lehetővé.

A tanulmányban az egészség szempontjából kedvező táplálkozás és sportolás mellett a káros hatásokat is vizsgálták, mint a dohányzás és az alkohol fogyasztás. Szerintük 18 évnyi oktatásban eltöltött diákév ahhoz hasonló mintha ideális mennyiségű zöldséget fogyasztanánk el minden nap. Ha egyáltalán nem járunk iskolába, az pedig olyan, mintha meginnánk napi 5 alkoholost italt vagy elszívnánk napi 10 szál cigarettát 10 éven át. A különböző oktatási területek között egyelőre nem találtak összefüggéseket.

– Világszerte lehetővé kell tennünk a jobb és több oktatáshoz való hozzáférést, hogy megállítsuk a tartósan fennálló egyenlőtlenségeket – mondta Mirza Balaj, a kutatás társszerzője, az NTNU Szociológiai és Politikatudományi Tanszékének posztdoktori munkatársa.

A kutatás társszerzője szerint aki iskolázott, több energiát fordít az élet minden területére, ami növeli az élete hosszát.

– A halálozási egyenlőtlenségek csökkentése érdekében fontos, hogy olyan területekre fektessünk be, amelyek elősegítik az emberek oktatáshoz jutási lehetőségeit. Ez minden országban pozitív hatással lehet a népesség egészségére – mondta Claire Henson, a kutatás társvezető szerzője, a Washingtoni Egyetem Orvosi Karának Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének (IHME) kutatója.

A különös felvetés kapcsán megkérdeztük Dr. Bense Tamás családorvost, aki elmondta:

– A tapasztalat azt mutatja, hogy azok az emberek, akik szellemi tevékenységet folytatnak idős korukban is, legyen az akár olvasás, keresztrejtvényfejtés, bármi más egyéb szellemi tevékenység, azoknál jóval később következik be vagy lassabban megy végbe a szellemi leépülés. Az az ember, aki hivatását, foglalkozását sokáig gyakorolja, amíg tevékeny, addig lassabban épül le. Aki egyik pillanatról a másikra abbahagyja azt a tevékenységét, amit addig csinált, főleg, ha szellemi, azoknál megfigyelhető, hogy gyorsabban épülnek le, gyorsabban öregszenek meg, ám tudományosan alátámasztott számadatok egyelőre nincsenek – mondta el a háziorvos.