
Habár az orvoslásban rengeteg fejlődést tapasztalhattunk és tapasztalunk ma is, még mindig vannak feltérképezetlen területek. A halál nemcsak az emberi létben képez határokat, de a tudomány számára is egy ismeretlen terepet rejt. Arról, hogy mi történik velünk a halál előtti pillanatokban, legfeljebb homályos beszámolókból értesültünk. Ez idáig!

A felfedezés kivételesen nem egy tudományos labor fehér falai között indult útjára, hanem egy kórházból, ahol egy idős, 87 éves, epilepsziás beteg agyműködése állt folyamatos megfigyelés alatt a rohamok miatt. A betegnél hirtelen szívleállás következett be. A tragédia egy példátlan helyzetet teremtett az agykutatók számára: az EEG-készülék végig rögzítette az agyi aktivitást a halál előtti és utáni pillanatokban is.
A halál beállta körül 900 másodpercnyi agyi aktivitást mértünk, és különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy megvizsgáljuk, mi történt a szívverés leállása előtti és utáni 30 másodpercben
– nyilatkozta Dr. Ajmal Zemmar, a Louisville-i Egyetem idegsebésze és a kutatás vezetője.

Az agy különböző frekvenciájú hullámai – köztük azok, amelyek az emlékezéshez, az álmodáshoz vagy a tudatos észleléshez kapcsolódnak – rövid ideig még együtt, összehangoltan működtek a halál után is.
Ez azért volt hihetetlen, mert sokáig az volt az uralkodó elképzelés, hogy a szív megállásával az agy is szinte azonnal „elsötétül”. Azonban a mérések szerint a halál előtt az idegrendszer még aktív lehet.
Az egyik magyarázat erre az lehet, hogy a rögzített minták összefüggésben állnak azzal a jelenséggel, amelyet sok halálközeli élményt átélő személy is tapasztal, és amit úgy jellemeznek:
Lepörgött előttük az életük.
A tudomány azonban óvatosan kezeli az esetet: nem szabad messzemenő következtetéseket levonni egyetlen sérült agyról készült felvételből, amely rendkívüli körülmények között került rögzítésre.
Egy haláleset után nem állítható, hogy ugyanez a folyamat megy végbe mindenkinél. Azonban egy fontos kérdést vet fel: hol van a határ élet és halál között? Ha az agy a szív megállása után még percekig szervezett aktivitást mutat, akkor mikor beszélhetünk tényleges elmúlásról? Elég a pulzus hiánya, vagy az agyműködés megszűnését kellene figyelnünk? Ezek nem csupán filozófiai kérdések, de például a szervdonáció szempontjait is megváltoztathatják.
Az alábbi videóra kattintva megtudhatod, hogy vélekedik a tudomány a halálközeli élményekről:




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.