Tudta? A töviskorona jelképe az adventi koszorú, aminek ajtóra akasztott változata az ártó szellemektől is véd

Az idei adventi időszak a koronavírus-járvány miatt biztos, hogy világszerte más lesz, mint a korábbiak. Elmaradnak a hangulatos vásárok, a rendezvények, csendesebben, magunkba zárkózva, a belső békét megkeresve kell készülnünk az ünnepekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne ugyanolyan békés és meghitt az ünnep. Most megmutatjuk, mit is jelent ez az időszak pontosan.

Adventi tárgyak

Az adventi koszorú általában fenyőágból vagy más örökzöld növényből készül, és négy gyertyával díszítik. A gyertyák színe lehet piros (az élet színe) vagy sárga/arany (a fény színe), ám katolikus körökben három lila (a bűnbánat színe) és egy rózsaszín gyertya kerül a koszorúra. A gyertyagyújtás napja mindig a vasárnap, és az égő gyertyák gyarapodása jelzi a növekvő fényt, amelyet Isten ad Jézusban a várakozóknak karácsonykor.A koszorú a töviskorona szimbóluma, amelyet Jézus viselt, amikor keresztre feszítették. A bejárati ajtóra függesztett koszorú eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor az emberek a boszorkányok és a gonosz szellemek rontásai ellen fűzfavesszőből vagy szalmából font „varázskarika” megalkotásával védekeztek, mert hittek abban, hogy ez távol tart a háztól minden bajt.

Babonák, szokások

Mint az egyházi ünnepekhez általában, az adventi időszakhoz is fűződnek szokások, babonák, legendák, és (főként szerelmi) varázslások, melyek közül többet már csak a krónikákból ismerünk. Egyes helyeken harangszóval jelezték az időszak kezdetét, az eladósorban lévő lányok pedig cukorkát szopogattak a misére szólító harangozáskor, hogy ezzel édesgessék magukhoz a legényeket. Más vidékeken a felnőtt, házasodni vágyó levő leány hajnalban, a mise előtt három kis darabot letépett a harangkötélből, és azt a hajába fonta, ennek varázserejétől remélte, hogy hamarosan férjhez megy. Szent Borbála napján, vagyis december 4-én a lányok cseresznyeágat tettek vízbe, és ha az ág karácsonyig kivirágzott, közeli házasságkötést jelentett. A gyerekes családok ma is „alkalmazzák”, életben tartják Szent Miklós legendáját, ő volt az, aki a gyerekek ablakba kitett, kitisztított cipőit rakta tele ajándékkal. Manapság ezt a feladatot a Mikulás/Télapó látja el.

Más országok szokásai

Horvátországban az advent az év egyik legfontosabb időszaka, és sokak számára a készülődés már november 25-én, Szent Katalin napjával elkezdődik. Fából készült betlehemeket állítanak, a karácsonyi vásárokban kézműves ajándékokat árulnak, a sült gesztenye és a forralt bor sajátos illata tölt be mindent.

Mexikóban az advent a de­cember 16. és 24. közötti időszak, ilyenkor kerül sor a Las Posadas (magyarul szállás vagy menedék) elnevezésű, ünnepélyes ceremóniára. Ebben a kilenc napban Mária és József útjáról emlékeznek meg, ahogy a kis Jézus születésének közeledtével menedéket kerestek. Országszerte a gyerekek gyertyával a kezükben az utcára özönlenek, és egy angyalnak öltözött gyermek vezetésével bekopogtatnak a házakba bebocsátást kérve.

Ezt az ünnepi énekekkel, bibliai történetekkel gazdagított szokást az Egyesült Államok és Latin-Amerika egyes részein is követik.

A svájci falvakban és kisvárosokban a helyiek kiválasztanak 24 otthont vagy üzletet, melynek az ablakait vagy kirakatait karácsonyi hangulatúra díszítik. Advent minden egyes napján azt várják, hogy éjjelente, egy meghatározott időpontban ezeket a kirakatokat leleplezzék, és ők is megcsodálhassák az ünnepi díszeket. Közben együtt beszélgetnek, isznak-esznek, és a közelgő ünnepre hangolódnak