Tudták, hogy az agy magas koncentrációban tartalmaz koleszterint? És hogy ez a vegyület a sejthártyák fontos alkotóeleme, egyes hormonok és a csontfelépítésben fontos D-vitamin alapanyaga? Gondolták volna, hogy a koleszterin nélkülözhetetlen az idegsejtek kommunikációjában? Élni sem tudnánk nélküle.
Akkor viszont mi a baj vele? Nagyon egyszerűen: a koleszterin akkor okoz problémát, ha rossz helyen van. Ugyanis ha valami több, az legalább akkora baj, mintha kevés lenne, mert a többlet gyakran olyan helyre kerül, ahol semmi keresnivalója nincs. A magas koleszterinszint pedig egyre több embert fenyeget – évtizedekig némán, panaszmentesen.
A koleszterinnek két fajtája létezik: az LDL (Low-density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (High-density lipoprotein – magas sűrűségű lipoprotein) koleszterin. Ezek egyensúlya jelenti az egészséges koleszterinszintet. Az LDL az „ártó", mert ez a koleszterin az artériákban lerakódva, azok elzáródást okozza. A másik, a HDL koleszterin, szerepe szerint a „hasznos", amely visszajuttatja a koleszterint a májba, itt feldolgozásra kerül és kiválasztódik a szervezetből. Amíg az előbbi (LDL) koleszterin fokozza, addig utóbbi (HDL) gátolja a zsírok lerakódását az érfalban, és ezzel csökkenti az érelmeszesedés, trombózis kialakulását, a szívinfarktus és az agyi érbetegségek kockázatát.
Fiataloknál is magas értékek
Ismert, hogy Magyarország halálozási statisztikáját már hosszabb ideje vezetik a szív- és érrendszeri betegségek, de azt már kevesen tudják, hogy ezek hátterében a nem megfelelő koleszterinszint is állhat. Az ország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában közel százezer ember koleszterinszintjét szűrték meg, a közelmúltban napvilágot látott eredmények pedig drámai képet mutattak.
A vizsgálatokban a nők 39 százalékának és a férfiak 47 százalékának eredményei tértek el a határértéktől. Eddig úgy tartották, hogy elsősorban a 35 évnél idősebb férfiaknál és 45 évnél idősebb nőknél szükséges a koleszterinszint rendszeres mérése, azonban az új, átfogó hazai statisztika alapján ez már minden korosztályra érvényes. 2010–2014 közt már a 18–25 év közti résztvevőknél is megjelent a kritikusan magas koleszterinszint, a szűrőkamionokban vizsgált férfiaknál 7 százalékos, a nőknél pedig 5 százalékos gyakorisággal.
– A magas koleszterin nem fáj. Ez a legrosszabb benne – fogalmaz prof. dr. Forster Tamás kardiológus, a szegedi II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ igazgatója arra kérdésre, hogy vajon miért nem fordítunk elég figyelmet a koleszterinszintünkre. – Megelőzni sokkal könnyebb, hiszen valójában egy visszafordíthatatlan folyamatról beszélünk. Amikor a koleszterin felszaporodik a vérben, egy idő után annyi lesz, hogy lerakódik és beépül az érfalba, és így koszorúér-plakkot képez. Ami aztán ahogy növekszik, beszűkíti az ereket, és zárhatja azokat. Innen pedig már szinte lehetetlen eltüntetni – teszi hozzá. Ez a folyamat tünetmentesen akár hosszú évekig is eltarthat, ezért nevezik csendes gyilkosnak. De vajon mi lehet az első jel, amire már fel kell figyelnünk?
A fájdalom jelez
– Amikor valakinek járáskor, száz méteres séta után a vádlija elkezd fájni, és meg kell állnia, hogy pihenjen. Ha megáll, akkor pedig elmúlik. Ez valójában azt jelzi, hogy a láb nem kap elég vért, valahol szűkület van az ereiben. Ugyanígy működik a szívnél is, ha bizonyos terhelésre elkezd szorítani, fájni a mellkasa, és pihenés után elmúlik ez az érzés. Ha pedig újra terheli a szervezetét, ismét fájni kezd. Ilyenkor viszont már a kialakult érelmeszesedéssel kapcsolatos betegséget jelzi a fájdalom. Amikor már ezek a tünetek jelentkeznek, igen nehéz a beavatkozás.
Sokan azt gondolják, hogy biztos azért fáj a mellkasuk, mert meghúzták, megerőltették magukat, majd kipihenik, és ezért nem mennek el az orvoshoz. Pedig ha valakinek infarktusa van, minél hamarabb, lehetőleg három órán belül orvoshoz kell kerülnie – hangsúlyozza a szakember.
És ha most valaki ezt olvasva a szívéhez kap, és kíváncsi lett a saját koleszterinjére, a kardiológus arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenkire egyformán érvényes normál érték nincs. Minden attól függ, hogy milyen az általános egészségi állapota.
Számmisztika
– Míg húsz éves korban az 5-ös, akár a 6-os érték is elfogadható. Később ha valakinek semmiféle más betegsége nincs, akkor még az 5,5 -5,2-es értéket is el lehet fogadni, ha viszont cukorbeteg, magas vérnyomásban szenved, van valamilyen panasza az ereire, akkor lemegy ez az érték 4,5-re. Ha pedig már valamilyen komolyabb ismert betegségéről tudunk, például szívkoszorúér beteg, akkor 3,5-ös értékig fogadható el a koleszterinszint.
Az életmód sokat számít
A koleszterin egyrészt a táplálékkal jut a szervezetbe, más részét pedig maga a szervezet készíti, így kétféleképpen lehet csökkenteni: a táplálék koleszterintartalmának csökkentésével, vagy a szervezet belső termelésének gátlásával: diétával és gyógyszerrel.
Dr. Palik Éva belgyógyász, lipidológus a közelmúltban a SpringMed kiadó gondozásában megjelent Koleszterindiéta című könyvben egy vizsgálati eredménnyel illusztrálja a táplálék koleszterin- és állati eredetű zsírtartalmának jelentőségét. Bár a japánok az amerikaiakhoz hasonlóan stresszes életmódot folytatnak, közöttük jóval kevesebb az infarktus. Ezt részben a halételekben és zöldségekben dús táplálkozásnak tulajdonították. Ezt igazolta az is, hogy az Amerikába átköltözött és az ott szokásos táplálkozásra átálló japánok között fokozatosan az amerikaiakhoz hasonló arányban jelentkezett szívinfarktus. A 80-as években derült ki, hogy a táplálék koleszterintartalmának jelentős, tartós csökkentése megállíthatja a plakk-képződést.
Az emberek koleszterinszinthez fűződő kapcsolatában Forster Tamás kétféle tendenciát figyelt meg, egyrészt pozitívan értékelendő, hogy sokakat egyre jobban érdekel ez a probléma, eljárnak különféle állapot és egészségfelmérő vizsgálatokra. – Másrészt egy magyarországi felmérés szerint sajnos a koleszterin betegek nagy része egy év után nem szedi be a gyógyszerét. Ahhoz viszont, hogy hatni tudjon, megakadályozza az plakk-képződést, évekig, esetleg egy életen át szedni kell ezeket a készítményeket – hívja fel a figyelmet a professzor.
Az életmódbeli változásokat vagy a gyógyszeres kezelést nehéz a magukat alapvetően egészséges emberekkel elfogadtatni, azonban amikor a mentő robog valakivel, akkor már késő.
Mennyit és hogyan étkezzünk?
Jelenlegi táplálkozási szokásainkkal napi 500-700 mg koleszterint fogyasztunk el. A javasolt koleszterinbevitel átlagosan napi 200-300 mg fogyasztását jelenti. Az egészséges táplálkozás kulcsszereplői a zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék. Zsírt alig tartalmaznak, a velük egy időben elfogyasztott táplálékok zsírtartalmának (beleértve a koleszterint is) felszívódását pedig jelentős rosttartalmuk következtében képesek csökkentetni. Húsból minél kevesebbet, lehetőleg soványt, bőre nélküli szárnyast, sok halat fogyasszunk.
Az ételeket minél kevesebb zsiradék felhasználásával készítsük el. A belsőségek (máj, vele, agyvelő) aránytalanul sok koleszterint tartalmaznak, lehetőleg ne fogyasszuk azokat. A tejtermékek közül pedig a zsírszegény változatok ajánlottak. (Forrás: Dr. Palik – Antal – Dr. Karádi: Koleszterindiéta – zsírsavcsökkentő receptek és orvosi tanácsok)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.