Babos Tímea: Kérdéses, indulok-e Ausztráliában

Nagy ünneplést tartott Kikivel?

Nem mondhatnám. Franciaországban is van vírusprotokoll, így

az étteremben az asztalnál ülők létszámát is korlátozzák, tehát nem teljes csapattal mulattunk.

Az élet kárpótolta önöket a US Open-kizárásért. Nehezen dolgozták fel?

A New Yorkban történtek miatt a felkészülésünk messze volt az ideálistól, nem is igazán tudtuk, mit várjunk magunktól. Elégtételnek semmiképp nem nevezném a győzelmet, hiszen New York és Párizs teljesen más. Örültünk, mert Grand Slamet nyertünk, mert nehéz év van mögöttünk, és mert nem tudjuk, mit hoz a jövő.

Hogyan viselte a bezárt­ságot?

Nagyon nehéz volt, hiszen 23 napig a hotelszoba és a pálya között közlekedtem,

utcán nem jártam. Tudom, mások is éltek/ élnek bezárva, de pszichikailag ez mindenkinek nagyon megterhelő. Örülök, hogy vége a buborékéletnek, viszont tartok tőle, mi lesz a jövőben, mert ez hosszú távon nem tartható…

Az év eleji és az év végi Grand Slam-tornát is megnyerte. Hogy értékeli ezt a csonka évet?

Ahogy mondani szokták, a könyvnek az eleje és a vége számít. Az Australian Open után a Roland Garrost is sikerült megnyernünk, veretlenek maradtunk idén a Slameken, hivatalosan egy vereségünk van párosban, így ahol játszottunk, jól teljesítettünk. Persze, maradt bennem hiányérzet a járvány miatt, hiszen sok hónap kimaradt, de szeren­csések vagyunk, hogy egyáltalán megrendezték ősszel a versenyeket.

Az újabb GS-torna, az Australian Open hamarosan következik…

Igen. Óriási még a kérdőjel bennem, hiszen a vírusprotokoll miatt már karácsony előtt jóval kint kellene lennem, amit jelenleg nem tudom, hogy szeretnék-e vállalni. Ezért lehet, hogy inkább itthon maradok.