
Górcső alá vette az MI Kutatóközpont a tiszásoknak azt a levegőből készült felvételét, amely alapján bizonygatják: Magyar Péter rendezvényén többen voltak mint a Békemeneten. Elemzésükben azt írták, szakvéleményük mesterséges intelligenciával támogatott, több szinten ellenőrzött képelemzési eljárásra épül, és célja, hogy szakmai alapú támpontot nyújtson a társadalmi diskurzusban felmerült kérdés tisztázásához.
A közlemény szerint a képelemzési eljárás egymástól független, objektív módszerekkel arra a következtetésre jutott, hogy
a vizsgált tömegjelenetet ábrázoló kép nagy valószínűséggel digitálisan manipulált felvétel.
Hangsúlyozták: az eredmények nem egyetlen mérésre épülnek, hanem több, egymással konzisztens mintázatelemzési és képelemzési adatra, amelyek a tömeg méretének mesterséges növelésére, képi elemek másolására és utólagos hozzáadására utalnak.
Kifejtették: a képen szereplő tömeg szokatlanul homogén textúrával rendelkezik: a textúra-variancia 1,4–11,7 között mozog, miközben valós emberi tömegeknél ez az érték jellemzően magasabb, akár 500 fölötti. Ez a szokatlan homogenitás arra utal, hogy ismétlődő, azonos mintázatok figyelhetők meg a képen – ami tipikusan másolás-beillesztés vagy digitális „kitöltéssel” csinálhattak.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy geometriailag tökéletesek a határvonalak: a vizsgálat 1671 darab egyenes élvonalat detektált a tömeg körvonalánál. A természetes emberi tömegek határai organikusak, szabálytalanok, a mellékutcákba való benyúlásokkal és szigetszerű rések kialakulásával.
A szokatlan geometriai szabályosság mesterséges beavatkozásra utal.
Ha mindez nem lenne elég, a frekvencia-analízis 12–15 ezer ismétlődő mintázatot mutatott ki, amelyek szintén másolt vizuális részekre utalnak. Ez a jelenség tipikusan digitális duplikáció esetén jelenik meg ilyen gyakorisággal.
A tömeg pedig több kilométeren át azonos sűrűségű, ami fizikailag lehetetlen
– emelték ki, hozzátéve: a valós emberi csoportosulásoknál a sűrűség természetes módon csökken a széleken, illetve a mozgási útvonalak mentén. A „Perfect Pour” ( vagyis tökéletes kiöntés) mintázat, amelyben a tömeg egyenletesen tölti ki a teret (mintha valamilyen folyadék oszlana szét), mesterségesen előállított tartalmi részletekre utal.
A Kutatóközpont szerint a tömeg egyes részleteinek felbontása és élessége eltér a környező objektumokétól (épületek, járművek, városi objektumok). Ez klasszikus jele annak, hogy a tömeg egyes részletei utólag kerültek az adott képi pozícióban beillesztésre vagy sokszorozásra.
A fotón megfigyelhető a „Digitális ecset” hatás is: A tömeg egésze vizuálisan egyenletes lefedettséget és kontúrokat mutat, mintha egy digitális képszerkesztő eszközzel (amilyen például a Photoshop) növelték volna meg a felületét.
Hiányoznak a finom átmenetek, amely a természetes emberi tömegek peremén figyelhetők meg.
Az elemzés tehát azt a feltevést támasztja alá, hogy a kép digitálisan manipulált. A Kutatóközpont hangsúlyozta, a vizsgált képet nem lehet hiteles dokumentációs felvételnek tekinteni, mivel az eredeti tömeg méretét és kiterjedését mesterségesen felnagyították. Az elemzésük módszertanáról honlapjukon olvashat bővebben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.