Aurelio édesanyjától azt kérték, forduljon el a fiától: „Sok évig nem voltunk jóban”

Ahogyan a korábbi valóságshow-hős neve, úgy az édesanyjával való kapcsolata is olaszosnak mondható. De talán ez az igazi titka annak, hogy ennyire jól kijönnek egymással. Mindketten ugyanazt vallják: a család a legfontosabb az ember életében. Aurelio börtönéveiről és édesanyjához fűződő kapcsolatáról is megosztott részleteket. 

„Olyan a kapcsolatunk, mint az időjárás: reggel nagyon borús, de később napossá válik.” 

„Szeretném, hogy jó sokáig éljen és sokáig boldogítsam, ő pedig engem. Régen persze olyan volt a kapcsolatunk, mintha egy hurrikán közepén éltünk volna, hiszen sok évig nem voltunk jóban, de hála Istennek, kibékültünk, és azóta minden szuper. Sokan tanácsolták, hogy forduljon el tőlem, mert volt, hogy csúnyán beszéltem vele, és sokat is veszekedtünk. Ennek ellenére anyám nem engedte el a kezemet, még akkor sem, amikor börtönben voltam” – kezdte Aurelio a hot! magazinnak. 

Aurelio Caversaccio szüleivel való kapcsolata nem mindig volt ilyen

Aurelio hozzátette: a legtöbb vitájuk abból adódik, hogy ő nem minden esetben elfogadó, és sokszor atyáskodni próbál az édesanyja felett. Emellett a fiatal édesapa eléggé tisztaságmániás is, amivel néha képes kikészíteni a családját.

„Nem vagyunk ugyanolyanok anyukámmal, de ha úgy érzem, hogy szemtelen vagy túl hangos voltam, mindig bocsánatot kérek” – árulta el Aurelio.

 – vette át a szót Márta. – „Eddig nem igazán tudott kibontakozni erről az oldaláról. Amíg az apja élt, addig ő diktálta itthon a rendet, a fiamnak pedig nem volt beleszólása. Most, hogy Au­re­lio a családfő, kicsit átvette a stafétabotot, és néha olyan túlzásokba esik, amit egy halandó embernek nehéz követnie. A fiam, amikor hazajön, van, hogy le se veszi a kabátját, de már nézi, hogy van-e ujjlenyomat a konyhabútoron.”

Aurelio apjára is sokszor hasonlít?

Mindenki tanul valamit a szüleitől, ami később beépül a személyiségjegyei közé. Szerencsére a TV2 Eskü, megváltozom! című műsorának sztárja örökölt számos jó tulajdonságot is a felmenőitől.

„Mindig tudom, mikor vált át olyanba, mint az apja volt. Ilyenkor olyan, mint egy kerék: csak forog, és váltogatja a témákat” – mondta az édesanyja.

„Ja, értem: amikor kedves vagyok az emberekkel, akkor olyan vagyok, mint ő, amikor viszont irányítom és kioktatom őket, akkor olyan vagyok, mint apám” – jegyezte meg Aurelio. – „Ettől függetlenül együtt élünk, nagyon szeretjük egymást, és jelenleg nem is tudom másképpen elképzelni az életemet. Nem kizárt, hogy egyszer kipróbálom, milyen nélküle, de akkor is csak pár utcával arrébb költöznék, és egész nap nála lennék. Nekem mindennél fontosabb a családom, ragaszkodom a házhoz, ahol felnőttem, és édesanyámhoz is!”