Életének hetvenhetedik évében elhunyt Aknay János, a kortárs magyar festészet egyik legmeghatározóbb alakja, a nemzet művésze, Kossuth-díjas alkotó. Távozásával nem csak egy kivételes vizuális gondolkodót, hanem a szentendrei művészeti hagyomány egyik legfontosabb őrzőjét és megújítóját veszítettük el.

Aknay János életútja elválaszthatatlanul összefonódott Szentendre városával és a Vajda Lajos Stúdió szellemiségével. Pályafutása a hetvenes években indult, és már korai munkáival is jelezte, hogy a konstruktivista fegyelem és a szakrális tartalom nála nem ellentétek, hanem egymást erősítő minőségek – írja a kultura.hu.
Művészetének központi elemeivé váltak az olyan archetípusok, mint a ház és az angyal, amelyek nála jóval többet jelentettek egyszerű formáknál. A házak a védettség, az otthon és az emberi közösség stabilitását jelképezték, míg
ikonikus angyalfigurái hídként szolgáltak a földi és a transzcendens világ között, modern köntösbe öltöztetve a spiritualitást.
„Munkásságát a rend iránti vágy és a belső fény keresése vezérelte. Képein a geometrikus szerkesztésmód sosem vált rideggé, mert átitatta az a mély humanizmus és hit, amely egész személyiségét jellemezte – folytatódik a lap méltatása. – Nem csupán a műterem magányában alkotott; a hazai művészeti közélet fáradhatatlan szervezőjeként, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökeként és mentoraként generációk számára mutatott példát szakmai alázatból és közösségi felelősségvállalásból.”
Számos rangos elismerése, köztük a Munkácsy-díj, a Kossuth-díj és a Nemzet Művésze cím is igazolta, hogy alkotói világa a nemzeti kultúra szerves részévé vált. Aknay János hitt abban, hogy a festészet egyfajta ima, párbeszéd a láthatatlannal.
Aknay Jánostól Vitályos Eszter kormányszóvivő is búcsút vett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.