Schobert Norbi: Felélesztjük a tévétornát

Több mint négy éve volt a szívműtétje, aminek szövődményeibe majdnem belehalt. Az akkori sokk után most hogy értékeli a betegségét?

A legelső műtétre egy velem született szívhiba miatt volt szükség. Majdhogynem rutinbeavatkozásnak számított, ám egy hónap múlva rosszul lettem, fájt a hátam, kiderült, egy kórházi baktérium bejutott a szervezetembe. Felfalta a szívszöveteket, egy tenyérnyi foltot kellett betömni teflonszövettel. Annyi lyuk volt a szívemen, hogy a vér a mellkasomba folyt. Akkor azt mondták, kilencven százalék az esélyem arra, hogy meghalok. Úgy hiszem, valódi orvosi csoda és a rengeteg ima mentett meg.

Most hogy érzi magát?

Egészségesebb vagyok, mint a legelső műtét előtt. A teflonszövet be­épült a szervezetembe, a szívizom lassan benövi. Gyógyszereket nem szedek, és kontrollra is mindössze egyszer járok egy évben.

Megtörte a betegség?

Előtte sem gondoltam, hogy sérthetetlen vagyok, inkább erős. De az tény, hogy változtam, egy ekkora trauma jó út arra, hogy megtaláld az utat istenhez. Nem voltam ateista, de szkeptikus, és most sem mondanám, hogy hívő vagyok, de megtapasztaltam, mi a halál, amiben egy kapaszkodóm maradt: az ima.

Emiatt nem tart már órákat?

Ugyanúgy sportolok rendszeresen, mint előtte, fellépni is járok Rékával, de az tény, hogy órákat már nem tartok. Egyébként Réka sem. A tempóból nem most vettem vissza, hanem az első műtét előtt. Kifejezetten jó a kondim, napi másfél óra sport most is van az éle­temben. De ma már inkább a családomra és a barátokra koncentrálok, és a cégvezetésnek szentelem az életem. Illetve, annyit elárulhatok, februárban egy országos csatornán a híradó előtti időben tévétornánk indul. Bizony, felélesztjük a tévétornát Rékával, és a gyerekek is részt vesznek ebben.

Az egészségügyi gondok mellett más csapás is érte. A cége tőzsdére vonulása miért nem volt sikeres?

Mára rá kellett jönnöm, a tőzsde nem a kis- és közepes vállalkozásoknak való. Tavaly kivonultunk, a részvényeket visszavásároltam. Valóban rengeteg pénzt buktam ezzel. Zárt részvénytársaságként működünk tovább, és jobb is ez így. Nyílt Rt.-ként akkoriban olyan szigorú és nem pontosan körülhatároltak voltak a szabályok, hogy a legapróbb hibáért is büntetés járt. Egyszer például azért büntettek meg, mert könyvvizsgálóváltáskor nem tettük közzé az új nevét, máskor pedig azért, mert elmondtam a terveimet, ami a piac befolyásolásának számított.

A rengeteg megpróbáltatásban egyetlen biztos pont volt az éle­tében: a családi élete mintha tökéletes lenne.

Szerintem az is, bár, ahogy észreveheti, a boldogságunkkal sem kürtöljük tele a sajtót. Nem látni rólunk magazinokban folyamatosan mosolygós anyagokat, nem veszünk részt valóságshow-kban. Tény, korábban jártunk celebrendezvényekre, de már ez is elmúlt. Tudatos döntés volt ez is, az élet rövid ahhoz, hogy ne a fontos dolgokkal foglalkozzunk. Nem maradunk ki éjszakára, este együtt vacsorázunk, főzünk. Úgy élünk, mint egy elzárt vidéki család. Nem fél, hogy egyszer ennek az idillnek is vége szakad? Egyelőre nem tudok olyan okot, ami miatt ez megtörhetne. Éjjel és nappal is minden percet együtt töltünk Rékával, nincsenek külön útjaink. Természetesen banális dolgokon szoktunk vitatkozni, mint mindenki más is. Vannak túl sokat akaró rajongók is körülöttünk, de ezeket az üzeneteket megmutatjuk egymásnak is, és nagyon jól szórakozunk rajta.