Így emlékezik barátja az elhunyt Som Lajosra

– Gyaníthatóan mindkettő zenész azonos helyet foglal el a lelkemben – mondja a Borsnak az egykori szabadfogású birkózó Németh, aki Som halálának délelőttjén, szombaton háromnegyed tízkor telefonon még beszélt telefonon a néhai basszusgitárossal, aki azt ígérte neki, hogy a Rockmúzeummal járja majd az országot. – Semmi sem utalt arra, hogy a végzet közelít felé, ám kedd délután kettőkor elhunyt, a tüdőgyulladás 70 évesen elvitte szegényt.

Németh, a Magyar Kultúra Lovagja hozzáteszi: a két korszakos honi popegyéniség közül Pásztory nyitottabb ember volt, Som pedig igen karakán egyéniség, aki amit kimondott, ahhoz tartotta magát. Nem engedett elveiből, nem hiába nevezték Főnöknek. A haverjai viszont Som papának becézték.

– A Rick and Baker gitárjára módfelett büszke volt, az egyes számú ilyen márkájú hangszert a Motörhead zenésze, Lemmy birtokolta, Lajosé a hatos számú volt. Hogy kinek a birtokába kerül, nem tudom. Mindig azt mondogatta nekem, hogy egy rockzenész a nap 24 órájában rockzenész, a Piramis-életérzés okán lépett fel arab ruhában, fejfedőben.

Jimi Hendrix, Black Sabbath- és Led Zeppelin-rajongó volt. A sportban mindenevőnek számított, kedvelte a kőkemény küzdősportokat. Sokszor járt ketrecharc-viadalon, különösen szerette a birkózókat. Rajongott a lovakért, kutyákért, otthon két papagájt tartott. 

– Valamiféle fertőzés kényszerítette ágyba, és bár sokszor említette nekem, hogy nyolcvan feletti életkort kíván megélni, ezt nem adták meg neki az égiek. Mindketten büszkék voltunk arra, hogy a Kárpát-medencei Vitézi Rend és a Római-Sas Rend tagjai vagyunk.

Németh aláhúzza, Lajost sokan igaztalanul vádolják azzal, hogy nem vetette meg az alkoholt, életének utolsó tizenöt évében egy cseppet sem ivott.

– Számomra örök élmény marad, hogy A boldogság kék madara című könyvébe kért tőlem egy verset. Az Időutazás az iránta érzett szeretetem jele is.  

Som Lajos temetésének időpontjáról egyelőre nincs döntés.