Filmajánló: Salamon király kalandjai

Az alkotók nyilván nem véletlenül kérték fel a történelmi regényekkel és ifjúsági könyvekkel már többszörös sikert elért Böszörményi Gyulát, de a látvány tervezői is alaposan tanulmányozhatták a korszakkal foglalkozó történelmi műveket. A párbeszédek azonban már maiak, ahogy a karakterek is (vagy arra jutunk, hogy eleink leginkább csak stílusukban, mozgásterükben vagy ízlésükben tértek el tőlünk, alapvető jellemvonásaik már nem igazán).

A mi Salamonunk még cseppet se bölcs: pusztán egy jóképű fiatalember, aki a közvetlensége és komolytalansága miatt inkább hebrencs trónörökösnek tűnik, mint a nagy Dávid örökébe lépő teljes jogú királynak - lényegében mindent a tanácsadói intéznek, hálistennek jószándékúan. Beszél ugyan az állatok nyelvén, de jóbarátján, a minden lében kanál sivatagi rókán, Tobin kívül a többiek inkább afféle négylábú (vagy szárnyas) szolgák, akiknek lelkével vagy jólétével ugyanúgy nem nagyon foglalkozik, ahogy az általa uralt népével sem. Nősülni se igen akar, amíg elé nem tuszkolják a kissé üresfejű, leginkább a sminkjével és a másokra gyakorolt hatásával foglalkozó Balkiszt, Sába királynőjét.

Ha már ilyen jó csaj került elé, akkor Salamon igyekszik meghódítani, függetlenül attól mit tart a házasodásról úgy általában (a bibliai Salamont egyébként valóban igen csélcsap királynak írták le, a leány dadusának figurája meg arról árulkodik, az alkotók a Rómeó és Júliát is ismerik...). és később épp azért keveredik bajba, mert villogni akar a menyasszonyjelölt előtt: elszabadítja Jeruzsálemben a démont,akinek bosszúvágy fűtötte földi szövetségese is akad, aki Salamon apja, Dávid miatt veszítette el mindenét.

Filmajánló: Isztambul macskái

„Azt mondják, a macskák tudatában vannak Isten létezésének, míg a kutyák nem. A kutyák azt hiszik, az ember az isten, de a macskák nem. A macskák tudják, hogy az emberek csak Isten akaratának közvetítői. Nem hálátlanok – csak bölcsek.”
Tovább>>>

Meglehetősen szövevényes kalandokon keresztül (amiben végig társa a kis sivatagi róka) szerzi vissza a trónt, zárja eddigi börtönébe a démont – és a nősülésre is sor kerül végül, némi csavarral – de nem lövöm le a poént, annyi elárulva csupán, hogy a hagyományosabb hercegnőtípus mellé egy, a Disney-filmeket is meghódító, keményebb, önállóbb, okosabb női karakter is kerül - a másik csavar épp az, hogy egy olyan környezetbe, ahol az efféle lányoknak általában még ma sincs túl sok mozgástere.

A film az előképnek tekinthető Disney-filmektől eltér azért: a figurák mozgásán, a háttereken is látszik, és hálistennek a szereplők se fakadnak dalra (a háttérzenék viszont kiválóak). De főleg a mondanivaló tér el: kicsit sokat is markoltak az alkotók. Van itt a történelmi-akciókalandon, több szálon futó „romantikus” történeten túl utalás az állatokkal való viszonyunkra, és az állatok gyűlölettel való „megronthatatlanságára”, illetve üzenet arról, kiből lehet „jó király”. A legfontosabb üzenet mindenképpen az, amit egy korábbi interjújában Böszörményi Gyula forgatókönyvíró mondott ki:

A film rendezője a Pettson és Finduszt és a Babar-filmeket jegyző belga Albert Hanan Kaminski, és Nagy Ervin is divatba jött mostanában: a nyáron mozit robbantó Kincsem után most Salamon király hangjaként tér vissza a filmvászonra. Akinek a bibliai Salamonról is megjön a kedve olvasni valamit és a film alaptörténetének eredetijére is kíváncsi lenne, annak ajánlom Raj Tamás a neten olvasható írását. Aki Böszörményi Gyuláról, a nem mindennapi életpályát bejárt szerzőről olvasna, annak meg ezt a cikket ajánlanám. És hogy állati szereplőinket se hagyjam ki: itt egy valódi sivatagi róka látható, aki vitézül megküzd egy skorpióval.

Bemutató: szeptember 28.

Vakmacska

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?