Tényleg egy új világjárvány küszöbén állunk? Ezt lehet tudni a Nipah-vírusról

• Indiában újra felbukkant egy ritka, de rendkívül veszélyes vírus, amely világszerte aggodalmat kelt.
• A Nipah-vírus magas halálozási aránya és gyors terjedési lehetősége miatt több ország már most szigorított.
• Mutatjuk, mit lehet tudni a fertőzésről, a tünetekről és a védekezési lehetőségekről.

A Nipah-vírus állatról emberre is átterjedhet, és rendkívül magas a halálozási aránya, amely 40 és 75 százalék között mozog. A helyzetet tovább nehezíti, hogy jelenleg sem vakcina, sem célzott gyógyszeres kezelés nem áll rendelkezésre. Egyelőre Indián kívül nem regisztráltak megbetegedést, több ország azonban már most szigorításokat vezetett be. Tajvan egészségügyi hatóságai azt javasolták, hogy a Nipah-vírust az úgynevezett 5-ös kategóriába sorolják. Ebbe a csoportba a ritka vagy újonnan megjelenő fertőzések tartoznak, amelyek komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért azonnali jelentési kötelezettséggel és speciális ellenőrzéssel járnak.

Mi az a Nipah-vírus és milyen tünetei lehetnek?

A vírus fertőzött állatokkal, például denevérekkel, sertésekkel és lovakkal való közvetlen érintkezés útján terjed. Szennyezett élelmiszereken keresztül emberről emberre is terjedhet. Az elmúlt két évtizedben a bangladesi Nipah-járványok mindegyike denevérek által szennyezett gyümölcs fogyasztása miatt alakult ki. A tünetek a fertőzés után 5-14 nappal jelentkeznek. A vírussal fertőzött emberek a tünetei széles skáláján mozognak.

A kezdeti tünetek közé tartozhat:

• a láz
• a fejfájás
• az izomfájdalom
• a hányás
• a torokfájás

Egyeseknél ezeket álmosság, tudatzavar követ, amely gyorsan kómába fordulhat. Az érintettek körülbelül fele légúti betegségben is szenved, a kezdeti állapotot tüdőgyulladás is követheti. Súlyos esetekben előfordulhat agyvelőgyulladás, amely halálos kimenetelű is lehet. A fertőzötteknél tehát a tünetmentes lefolyástól az akut légúti megbetegedésen át a halálos kimenetelű agyvelőgyulladásig terjedő kórképek egyaránt előfordulhatnak. A halálozási arány 40 és 75 százalék között mozog, vírustörzstől függően. Ezen kívül súlyos, hosszú távú neurológiai szövődmények léphetnek fel, például tartós görcsök és akár tartós személyiségváltozások is.

Fokozott intézkedések a repülőtereken

Az indiai járvány hírére több ázsiai ország repülőterein is fokozott ellenőrzéseket vezettek be. A Nyugat-Bengál államban megjelent, halálos kimenetelű Nipah-vírus különösen nagy figyelmet kapott, ezért Thaiföld három olyan repülőtéren kezdte meg az utasok szűrését, ahová ebből a térségből érkeznek járatok. Nepálban a katmandui repülőtéren, valamint az Indiával közös szárazföldi határátkelőknél indult el az érkezők ellenőrzése.

Hol voltak korábban Nipah-járványok?

Az első elismert Nipah-járvány 1998-ban volt Malajziában sertéstenyésztők körében, majd később átterjedt a szomszédos Szingapúrra. A vírus a faluról kapta a nevét, ahol először felfedezték. Ekkor több mint 100 ember halt meg, és egymillió sertést vágtak le a vírus terjedésének megfékezésére. Bangladest viselte meg leginkább az elmúlt években, 2001 óta több mint 100 ember halt meg Nipah-vírus következtében. A vírust Indiában korábban is kimutatták. Nyugat-Bengálban 2001-ben és 2007-ben jelentettek járványokat. Az utóbbi időben Kerala déli állama a Nipah fertőzések gócpontjává vált. 2018-ban 19 esetet jelentettek, amelyek közül 17 halálos kimenetelű volt; 2023-ban pedig a hat megerősített esetből kettő halálos kimenetelű volt.

Hogyan védekezhetünk ellene?

Elkezdődött a Nipah-fertőzés elleni terápiás kezelések kifejlesztése, de amíg ezek széles körben elérhetővé válnak, az egyetlen megoldás a fokozott élelmiszer-higiénia és a betegek karanténba helyezése. Jelenleg nincs jóváhagyott terápia vagy vakcina a vírus ellen.

Nézd meg videón, hogyan terjed a Nipah-vírus:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: