Alattomos gyilkos fojtogat...(x)

A COPD lassan kifejlődő betegség, visszafordíthatatlan károkat okoz a szervezetben. Gyógyítani nem lehet, a betegek életminősége fokozatosan romlik.

A negyedik leggyakoribb halálok. A szakorvosok szerint hazánkban mintegy 60.000 embert kezelnek a betegség következtében, de becslések szerint ennek többszöröse azoknak a száma, akik nem fordultak még segítségért.

A COPD hosszú időn át fennálló (krónikus), az alsó légutak tartós szűkületével járó állapot. A légutak szűkülete nehézlégzést, légszomjat, fulladást okoz, amely tünetek a betegség előrehaladtával drasztikusan fokozódnak. A beteg életminősége jelentősen leromlik, idővel nem lesz képes a napi feladatok ellátására sem.

Maga a COPD kifejezés két, a tüdőt érintő progresszív kórkép együttesére utal. Ezek az idült hörghurut (bronchitisz) és a tüdőtágulás (emfizéma), amelyek megjelenhetnek együtt, de önállóan is. A COPD-ben általában mindkét betegség jelentkezik.

A krónikus hörghurut ? ahogyan a neve is mutatja ? a tüdő légutak (hörgők, hörgőcskék) krónikus (hosszú időn át tartó) gyulladása. Ez váladékos (produktív) köhögéssel jár, amely több, mint három hónapig elhúzódik és legalább két egymást követő évben előfordult.

A bronchitisz következtében a tüdőben a légutakat bélelő hám megvastagszik, amely megnehezíti a levegő szabad áramlását. Ehhez fokozott nyáktermelés is járul, amely tovább szűkíti a légutakat.
Tüdőtágulás akkor alakul ki, ha a léghólyagocskák (alveolusok) a tüdő mélyén károsodnak és összeolvadnak, így kevesebb, de nagyobb léghólyagok lesznek. Az alveolusok összeszakadnak, miáltal nem tudják nyitva tartani a mikroszkopikus légutakat, ez pedig rendkívül megnehezíti a be és kilégzést. A vér oxigénszintje az egészséges érték alatt lesz.

A betegség oka

Az esetek túlnyomó többségében a krónikus bronchitis és a tüdőtágulás oka az éveken át folytatott dohányzás tüdőkárosító hatása.

Bizonyos esetekben a munkavégzéshez kötött különböző vegyi gázok, gőzök és porok belégzése is kiválthatja. A dohányosoknál a levegő szennyezettsége is okozhatja a COPD-s tüneteket, de egy nem dohányzónál a szennyezett levegő nem okoz COPD-t.

Létezik a tüdőtágulásnak egy nem túl gyakran előforduló típusa, amelyet egy ritka genetikai hiba az alpha-1-antitripszin (AAT) nevű enzim hiánya okoz. Ez normális esetben védi a tüdőt azáltal, hogy nem engedi lebontani a tüdőhólyagocskák falát rugalmasan tartó elasztin nevű fehérjerostokat. Az ilyen enzimhiánnyal élőknél a dohányzás felgyorsítja a tüdőtágulás kialakulását.

Tünetek

A COPD évek alatt, lassan alakul ki, az érintettek a figyelmeztető tüneteket gyakran nem veszik elég komolyan, vagy a dohányzás ?mellékhatásának? gondolják. Ezért gyakran csak a betegség már előrehaladott - kevésbé jól kezelhető - stádiumában jutnak el az orvoshoz. Kezdeti árulkodó jelek a fizikai megterhelés hatására jelentkező köhögési roham és nehézlégzés.
Előrehaladott fázisban a beteg egyre többször fullad, szinte állandósul a köhögés, gyakoribbá válnak a légúti fertőzések. Végül a napi tevékenység elvégzése is nehezére esik. Egyéb testi tünetek is jelentkeznek; a bőr kékes ? lilás árnyalatú lesz, a boka beduzzad, ödémásodik, a mellkas hordó alakú lesz a tüdőtágulat következtében.

A következő jelekre érdemes odafigyelni, melyek az elhatalmasodó COPD-re utalhatnak
? "dohányos", azaz fullasztó, köpetürítéssel járó köhögés, főleg reggelente
? bizonyos ingerekre befulladás, nehézlégzés
? egy egyszerű megfázás tünetei nem javulnak napok alatt, a betegség hetekig kínoz
? krónikus köhögés és/vagy állandó váladékképződés
? telente legalább egyszer egy elhúzódó hörghurut
? köhögésnél tompa, szorító érzés a mellkasban

Kezelési lehetőségek

A COPD progresszív állapot, sajnos gyógyíthatatlan. A tüdőt érintő károsodást nem lehet visszafordítani. A kezelés célja a tünetek enyhítését és a betegég előretörésének lassítása. Az orvos személyre szabott terápiát állít össze, a megfelelő gyógyszerekkel, és a légzésterápia is segíthet. A beteg maga is sokat tehet, hogy enyhítse a tüneteket, lassítsa a betegség előretörését és elkerülje a szövődményeket.

A legfontosabb, a dohányzás azonnali abbahagyása. Ezzel önmagában enyhíthető a köhögés, a fulladás és lassítható a tüdőkárosodás üteme. A dohányzás egy szenvedélybetegség, a lelki és fizikai függőségből kitörni pedig nagyon nehéz. A jó hír azonban, hogy ma már leszoktató eszközök és terápiák széles sora áll a szabadulni vágyó dohányosok rendelkezésére. Érdemes ezeknek utánajárni és kiválasztani közülük a legszimpatikusabbat. Kezdetnek néhány tipp a leszokáshoz.

Gyógyszeres kezelés

Attól függően, hogy milyen súlyos a betegség és milyenek a tünetek a kezelőorvos különböző gyógyszereket írhat fel. Egyesek ezek közül hosszú távon fejtik ki hatásukat, míg mások az akut fellángolások kezelésére alkalmazhatóak.

Hörgőtágítók: megnyitják a légutakat, ezáltal könnyítenek a légzésen, rövid és hosszú hatású hörgőtágítók egyaránt szükségesek lehetnek
Antibiotikumok: a légúti fertőzések kezelésére adják, amelyek fokozzák a COPD-s tüneteket. További információk az antibiotikumokról

Szteroidok: enyhítik a légutak gyulladását

Depresszió és szorongás elleni szerek: ha szükségesek. A depresszió ugyanis gyakori kísérője a COPD-nek, hiszen a betegek igen nehezen élik meg, hogy fel kell adniuk egyes, addig örömmel végzett tevékenységeket.

További ismertető a gyógyszeres terápiáról:

Otthoni oxigénkezelés: A tartós otthoni oxigénkezelés általában segít azokon, akiknél a vér oxigénszintje nagyon alacsony. A kezelést szakorvos javasolhatja több mérés eredményére alapozva, melynek során megmérik a tüdő funkciókat, hogy kiderítsék a betegnek várhatóan használni fog-e a kezelés.

Az otthoni oxigénkezeléshez a beteg egy gépet kap, amely oxigénnel dúsítja az otthona levegőjét, napjainkban már hordozható egységek is a betegek rendelkezésére állnak.

Műtéti eljárások

A tüdőtágulásos betegek egy részénél az úgynevezett tüdő térfogatát csökkentő műtét hozhat javulást, néha azonban csak rövidtávon. Adott esetben tüdő transzplantációra is sor kerülhet.

Testmozgás és légzésterápia

Fontos, hogy a beteg továbbra is fizikailag aktív maradjon. Még ha nehezére is esik a mozgás, a tartós inaktivitás felgyorsítja a leépülést. Ezért fontos, valamilyen ? a beteg állapotának megfelelő ? testmozgást végezni, lehet ez akár egy könnyű, fél órás séta naponta. Javul az erőnlét, az állóképesség, a légzés, és nem utolsó sorban véd a depresszió ellen.

Beszéljen a kezelőorvosával, aki esetleg valamilyen speciális mozgásprogramot fog javasolni, vagy gyógytornászhoz, esetleg légzésterapeutához küldi. Léteznek ugyanis az obstruktív tüdőbetegségek kezelésére szolgáló speciális légzésgyakorlatok, amelyek javítanak az életminőségen, növelik a fizikai teherbíróképességet és jobbá teszik a beteg közérzetét.

Öngondoskodás

Következzen még néhány praktikus jótanács COPD-ben szenvedőknek, amelyeket betartva könnyebben tudnak együttélni a betegséggel

? Fogyasszon sok folyadékot, hogy a légutakban található nyálka könnyebben feloldódjon és felköhöghető legyen.
? Táplálkozzon változatosan és egészségesen, figyeljen az ideális testsúly elérésére / megtartására
? Előzze meg a légúti fertőzéseket, kerülje a zsúfolt helyeket, influenza járvány idején és megfázásos időszakban a beteg emberek társaságát. Táplálkozzon egészségesen és pihenjen eleget, hogy az immunrendszere elég erős legyen.
? Ősszel adassa be magának a szezonális influenza elleni védőoltást, illetve ha orvosa ajánlja a Pneumococcus által okozott tüdőgyulladás elleni oltást is
? Kerülje az irritáló anyagok belégzését, mint a füst, a por, az állatszőr és különböző vegyianyagok.
? Őrizze meg pozitív hozzáállását az élethez és élvezze azt, amivel éppen foglalkozik.
? Rendszeresen járjon ellenőrzésre a kezelőorvosához, hogy a betegséget ellenőrzés alatt tudják tartani.