Vége a tavasznak, jönnek a mínuszok

Minek köszönhető ez a rendkívül enyhe tél? – kérdeztük Aigner Szilárdot, a European Weather Service előrejelző részlegének irányítóját.

– Az időjárás szeszélyének – válaszolta a meteorológus. – Nem mindig tudjuk mindennek a magyarázatát, de már korábban is volt példa hasonlóan meleg januárra.

Igaz, 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy a gyümölcsfák mind kivirágoztak. 1900 januárjáról és februárjáról pedig a következő feljegyzés maradt fenn: „a természet megtévedt, és hazánk délebbre tolódott a térképen”. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakértője szerint a szokatlanul enyhe időjárás több okra vezethető vissza.

– Telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjárást okoz. Most viszont a hideglevegő-felhalmozódás kisebb mértékű volt – mondta el Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője. – Másrészt pedig az atlanti térségben a szokásosnál gyakoribb, esetenként erőteljes ciklonok előoldalán meleg, nedves levegő áramlik térségünkbe. Ráadásul ezek a ciklonok eddig megakadályozták a sarkvidéki, hideg levegő leáramlását.

Tavaly még hóban árulták a Normafánál a sült gesztenyét

– Ha folytatódik a jelenlegi csapadékszegény időjárás, akkor kialakulhat egy tavaszi száraz időszak. Ha nem lesz hó, február végéig újabb 100 milliméter csapadék fog hiányozni a talajból, és ez már jelentősen befolyásolhatja a termést – figyelmeztetett Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke január elején. A Vidékfejlesztési Minisztérium pénteken azt közölte: a szokatlanul meleg időjárás ellenére is jó állapotban vannak az őszi vetések.

– Felborult viszont az egyensúly – aggódik dr. Pintér Ferenc humánmeteorológus, a Meteo Klinika igazgatója. – A növények kimozdultak a téli mély nyugalomból, és ha nagy hideg érkezik, elfagyhat a termés. Ha viszont nem jönnek mínuszok, amik a kártevőket megtizedelhetnék, súlyos rovarinvázió pusztíthat. Sehogy sem járunk jól – vélekedik.

Voltak már szélsőségek

Régi feljegyzésekben a mostaninál még szélsőségesebb időjárási eseményekről is beszámoltak már.

1289-ben Strasbourg környékén már januárban levelet hoztak a fák.

1327 januárjában virágba borultak a fák, abban az évben már pünkösdkor arattak.

1436 januárjában és azután is olyan enyhe volt a tél, hogy a gabonát már májusban learatták.

1572-ben januárban és februárban már valamennyi fa zöldellt, kinyíltak a tavaszi virágok.

1793 januárjában és februárjában a méhek sárga virágokról hordták a virágport.

Megáldották a szőlőt  

Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince! – tartja a mondás, így az enyhe időjárás kifejezetten jó jelnek számít a gazdák számára. Ahogy az ország több nagyobb borvidékén, úgy Villányban is vallatóra fogták a szőlővesszőket, és az eredmény biztató. A vesszők jó állapotban vannak, a rügyek is épek, így ha nem jön nagyon erős fagy, kifejezetten ígéretes az idei év.

Jönnek a mínuszok, talán a hó is

Hétfőn átmenetileg elvékonyodik, felszakadozik a felhőzet. Eleinte főként északon, északkeleten várható eső, zápor, majd délutántól már nyugaton is eshet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 8, a legmagasabb nappali általában tíz és tizenöt fok között alakul, de északkeleten ennél kissé hűvösebb is lehet. A hét második felében lehűl az idő, fagyra is számítani lehet. Számottevő havazás azonban a következő két-három hétben sem várható.