TOP 7: elfeledett pünkösdi népszokás

7. Gyógynövények

A pünkösd hajnalán szedett növényeket régen gyógynövényként használták. Viszont az esőnek nem örültek, ahogy a mondás tartja: májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi ritkán hoz jót. Egyes házimunkák is tiltva voltak ilyenkor, kiváltképp a kenyérsütés.

6. Törökbasázás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein egy iskolásfiút török basának öltöztettek társai és házról házra kísérték. Szalmával, pelyvával tömték ki a nadrágját, testének felső részét gallyakkal, virágokkal borították be. Az udvaron pálcával ütötték, hogy ugráljon. A házbeliek pénzt és tojást adtak nekik. Farádon például pünkösd másnapján egy török basának öltöztetett 12-15 éves fiút láncokkal megkötözve vezettek végig a társai a falun, közben csúfolták és ágakkal csapdosták.

5. Párválasztás

A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztás is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek. Csallóközben vámkereket állítottak, a bírságokból szerzett pénzt közösen mulatták el. Az udvarlási szokások közé tartozott, hogy a legények hajnalra pünkösdi rózsát tettek a lányok ablakába. Egerben a legény egy 8-10 éves kislánnyal mátkatálat küldött a választottjának, melynek közepére kalácsot fontak.

4. Csíksomlyói búcsú

Sok helyen tartottak ezen a napon búcsújárást, a legjelentősebb és legismertebb a csíksomlyói, amely az utóbbi években nemcsak keresztény, de összmagyar zarándokhellyé vált. Összegyűlik minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és Kissomlyó-hegyén nyírfa­ágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. 2008-tól Budapestről minden évben indul különvonat, hogy a zarándokok részt vehessenek a búcsún.

3. Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítésének lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat, bodzát, jázmint. Azért, hogy nehogy becsapjon a házba a villám. Máshol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

2. Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg négy vagy több nagyobb lány körbevisz a faluban egy kis­leányt. Ő a legkisebb, és a legszebb. A lányok énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megállnak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják egy fátyollal. Énekük kezdősora: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.” Éneklés közben körbejárják a királynét, aki ez alatt rózsaszirmokat szór. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

1. Pünkösdi király

A pünkösdikirály- vagy királynéválasztás Európa-szerte elterjedt szokás volt. Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, ­kakasütés), hogy a falu legényei közül ki az, aki egy évig ingyen – vagyis a falu költségére ihat a kocsmában. Hatalma néhol csak egy napig tartott. Innen a mondás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.