Tévévásárlás: ezt kell tudni, hogy jól válasszon

Ezeknél az eszközöknél bizony a méret is lényeges. A tévénézés élményét nagyban befolyásolja a képernyő mérete, az ideális kiválasztásához viszont nem mindegy, milyen távolságból nézi majd a készüléket, s az sem, milyen műsorforrást részesít előnyben. A szakemberek ugyanis a képfelbontás miatt egész más távolságot ajánlanak a hagyományos és a HD tévéadás, valamint a DVD, illetve Blu-Ray lemez megtekintéséhez. Egy 32 collos, azaz 82 centi képátlójú készülék esetében a sima adáshoz 244, a HD-adáshoz 183, Blu-Ray filmnézéshez 122 centi az ajánlott nézési távolság.
l Jó tudni: a polcokon sorakozó masinák tűéles képe sok esetben demóanyag, ami a hagyományos tévéadásnál mintegy hatszor(!) nagyobb, jobb felbontású. Kérje meg az el­adót, hogy olyan tévéadást
vagy lemezről játszott műsort mu­tasson a kiállított model­-len, amit az otthonában is nézne.

Térhatás

A 3D-s filmezés valódi élménye akkor érvényesül igazán, ha a kép mérete a lehető leginkább betölti a látómezőt, s kérdéses, megéri-e befektetni rá. A tévécsatornák ugyanis nem haraptak rá a térhatásra: a 2012-ben, kísérleti jelleggel indult M3D csatorna ötven napig üzemelt, s azóta sem sugároznak magyar nyelvű 3D-s adást. Bár egyes készülékek technikai trükkökkel megpróbálják térhatásúvá varázsolni a 2D-s tartalmat, az eredmény nem egyszer kiábrándító. 3D-s filmek ugyan kaphatók, ám korlátozott számban, meglepően borsos áron, a 3D-s tévé mellé pedig speciális lejátszót is igényelnek. S akkor még nem beszéltünk az élményhez elengedhetetlen speciális szemüvegről, no meg arról, hogy a technológia egyeseknél fejfájást idézhet elő.

UHD vagy 4K

A két név ugyanazt takarja: ultra HD felbontást, ami a sokáig csodált fullHD négyszeresét jelenti. A baj csak az, hogy a lélegzet­elállító részletgazdagságú látnivaló egyelőre sem lemezen, sem műsorszolgáltatónál nem elérhető. Bár a 4K-s tévék mérnökök által kifejlesztett speciális képfeldolgozó megoldásai képesek feljavítani a jelenlegi tévéműsorok és Blu-Ray filmek minőségét, ezzel a technológiával – a 3D elmaradt sikerét tekintve – érdemes lehet kivárni.

Sima vagy görbe?

A domború képcsövet felváltó sík képernyők új riválist kaptak az ívelt, azaz curved tévéknek köszönhetően, melyek a gyártók szerint a szem görbületét követik, így tökéletes látványorgiát biztosítanak. Elég nagy képméret esetén némi mélységérzetet kínálnak, élesebbnek láthatjuk a képet, ám falra szerelve nem mutatnak jól, és bizonyos sportközvetítések esetén zavaró lehet az enyhén „meghajlított” pályaszél.

LED és OLED

A LED-tévék mellett megjelentek az OLED és a nanokristályos képmegjelenítők. Míg a nano-kristályos tévék jobb fényerőt, kontrasztot és színvilágot kínálnak a gyártó szerint, addig az OLED, azaz szerves fénykibocsátó diódás készülékek a LED- tévéknél nagyobb fényerőt és látószöget biztosítanak kisebb energiafogyasztás mellett.

Elég okos?

Ha rendelkezik internet-előfizetéssel, érdemes körülnézni a smarttévék, azaz net alapú szolgáltatásokat kínáló készülékek között. A régebbi típusok korlátozott lehetőségeit feledtetik az új megoldások, ugyanakkor majd mindegyik gyártó másra esküszik. Szerepel a kínálatban nyílt forráskódú operációs rendszer (Tizen), régi, ám újrahasznosított szisztéma (WebOS), van, aki a Firefoxszal szövetkezett, mások az okostelefonok és tabletek világából ismerős Androidra, vagyis a Google-ra voksoltak.

Közös bennük az áttekinthető kezelőfelület és a legnépszerűbb internetes tartalmak elérési lehetősége. Választás előtt ajánlott végiggondolni, milyen internetes „képességeket” vár a tévéjétől. Az sem mindegy, hogyan tud kijelölni, illetve írni a képernyőn. Egyre népszerűbbek a mikrofonos távirányítók, ahol gépelés helyett elég beszélni, ugyanakkor nem mindegyik készülék „ért” ma­gyarul.