Tégla készül a megunt ruhákból

Nyolc tonna ruha felhasználásával 18 ezer darab téglát gyártottak már le egy fiatal mérnök ötlete alapján.
Nyolc tonna ruha felhasználásával 18 ezer darab téglát gyártottak már le egy fiatal mérnök ötlete alapján.

A divatvilág a második legszennyezőbb iparág az olaj után. Évente százmilliárd ruhadarab készül a világon, Európában több tízmillió tonnányi a textilhulladék, hazánkban pedig 68-80 ezer tonna ruhaszemét termelődik minden évben. A műanyagoknak csak a kilenc százalékát hasznosítják újra, a ruhák ott ma­radnak a szeméttelepeken, ezek nagy része ugyanis műszálas textília. Egy ifjú francia építészmérnök, Clarisse Merlet még egyetemista korában gondolt egy nagyot:

miért ne lehetne házat építeni kidobott ruhákból?

Házat ugyan nem lehet építeni belőle, de belső válaszfal gyanánt sokkal jobb, mint a gipszkarton © fab.rick

Tűzálló és hőszigetelő

Egy felmérés szerint az uniós állampolgárok évente körülbelül 12,66 kiló ruhát vásárolnak, és ezeknek a 30 százalékát még egy évig sem hordják. Többek között a brutális számok adták az ihletet az egyetemistának, akit a fenntarthatóság foglalkoztatott. Három évvel ezelőtt jött a gondolat:

téglát kellene csinálni belőle.

Nem is akármilyet: hang- és hőszigetelőt, ráadásul tűzállót. A diák az elméletét először a szakdolgozatában foglalta össze, nem sokkal később már céget is alapított hozzá, ma pedig már 18 ezer darab alternatív tégla legyártásán van túl, amihez nyolc tonna textilre volt szükség.

Préseléssel készül

Egy 400 grammos ökotégla elkészítéséhez három zúzott pólóra van szükség, de más méretre is van lehetőség. Az eljárás lényege, hogy természetes kötőanyaggal keverik el a textilhulladékot – jelesül pólókat –, majd ezekből préselik téglává. A különböző téglák egymásra rakva színes válaszfalakat képeznek, amiket könnyen össze lehet szerelni, majd később szét is. Mára már bútorokat is készítenek a téglákból. A falak színe a ruhák sokszínűségéből fakadóan nagyon hangulatos. Clarisse Merlet-nek a célja, hogy nemsokára az ökotégláit házak építésénél is kezdjék el felhasználni. A téglákkal ugyan emeletes házakat nem lehet építeni, és az esőt sem bírják olyan jól, mint az égetett agyag, de belső válaszfalak gyanánt a gipszkarton helyett kifejezetten hatékonyak. Nemcsak környezetbarát voltuk miatt, hanem azért is, mert lényegesen jobban hang- és hőszigetelnek, mint a gipszkarton.

Magyar az üvegbeton

Losonczi Áron elképesztően népszerű lett az üvegbetonnal, amely finombeton és optikai üvegszálak keveréke © MTI

Az építőipar megújításban egy magyar feltaláló is jelentőset alkotott.

Losonczi Áron a 2000-es évek egyik legjelentősebb magyar feltalálója.

Először 2002-ben jelentette be forradalmi szabadalmát Svédországban. Az általa kifejlesztett üvegbeton a Time magazin minősítése szerint a 2004-es év egyik legjelentősebb vívmánya.

A találmány egy olyan fényáteresztő anyag, amely finombeton és optikai üvegszálak keveréke. Az üvegszálak ezrei párhuzamosan futnak végig a betonblokkok két oldala között, és pontonként közvetítik a fényt egyik oldalról a másikra, így a fényinformáció változatlanul jelenik meg a másik, nem megvilágított oldalon. A beton­blokkok előtt megvilágított tárgyak sziluettje úgy szűrődik át az anyagon, mintha nem is nagy teherbírású, masszív betonkocka lenne, hanem csak egy vé­kony rizspapír.

Várd a vendégeket a legédesebb linzerekkel az ünnepek alatt!

@borsonline

Elindult a Bors #dellatanc kihívása 💃 Töltsd fel a saját #dellatanc videódat a borsonline.hu-ra és nyerj Samsung fülhallgatót! #bors #reklam #nekedbe

♬ eredeti hang - Bors