Szigorítják Magyarországon a művi meddővé tételt

Március 15-étől csak az kérheti művi meddővé ­tételét, aki elmúlt negyvenéves vagy három vér szerinti gyermeke van. Az új szabályozás komoly vitát váltott ki, megszólalt az egyház is.
Március 15-étől csak az kérheti művi meddővé ­tételét, aki elmúlt negyvenéves vagy három vér szerinti gyermeke van. Az új szabályozás komoly vitát váltott ki, megszólalt az egyház is.

Elveszik az emberek önálló döntési jogát a gyermeknemzést és gyermekvállalást illetően, vélekedik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Azt rója fel az új szabályozásnak, hogy súlyosan sérti az önrendelkezési és a magán-élethez való jogot.

A katolikus egyház viszont azért sérelmezi a rendelkezést, mert az egyáltalán lehetővé teszi, hogy a termékenység képességétől az ember önszántából megszabaduljon. A két szélsőséges álláspont között vannak azok, akik árnyaltabb szabályozást kérnek számon, ami figyelembe veszi a kivételes élethelyzeteket is. Igaz, a törvény lehetővé teszi, hogy szakorvosi vélemény alapján egészségi okokból is sor kerülhessen a művi meddővé tételre.

2006-ig a korhatár 35 év volt. Akkor az Alkotmánybíróság alkotmányba ütközőnek találta és megsemmisítette a szabályozást, és így minden nagykorú állampolgár számára lehetővé vált a művi meddővé tétel. Az Országgyűlés most újraszabályozta a kérdést, a korábbinál is szigorúbban, mindkét nemre egyenlő feltételeket szabva. A kétszer hat hónapos várakozási idő megmarad.

– Már a 2006 előtti szabályozás is az egyik legszigorúbbnak számított Európában, a mostani módosítás pedig még a korábbinál is kevesebb teret hagy a választási szabadságnak – szögezi le Bence Rita, a TASZ Betegjogi Program vezetője. – Ettől nem születik több gyerek, hiszen a művi meddővé tételt évente csupán néhány százan kérik.

Az urológus szerint a jelenlegi gyakorlatot lényegesen nem befolyásolja az új szabályozás. – Eddig is elsősorban a negyven év feletti férfiak kérték az ondóve-zeték elkötését. Évente mintegy 15-20 páciens fordul hozzám ezzel a kéréssel. A legtöbben olyan családban élnek, ahol már van két-három gyerek, és a feleségnél a fogamzásgátlás orvosilag problematikus – mondja dr. Kardos Róbert. Az urológus szerint férfiak esetében a művi meddővé tétel bonyolultabb eljárás, mint a nőknél, és rendszerint maradandó állapot. Az ára kórháztól függően nagyjából 15-20 ezer forint.

A hölgyek körében sem gyakori a művi meddővé tétel. – Nálam évente talán ha egy fiatal kéri ezt a beavatkozást, és 30-40 idősebb nő – árulja el lapunknak dr. Kassai Enikő nőgyógyász. Hozzáteszi: orvosi szempontból hosszú távon ez a legkevésbé megterhelő fogamzásgátlás.

– Az óvszertől sok férfi idegenkedik, negyvenéves kor felett pedig a hormonális fogamzásgátlók szedése rizikós. A leggyakrabban szedett készítményt már 35 éves kor felett sem ajánljuk, mert véralvadási zavarokat, vénás trombózist, embóliát okozhat.

A spirál menstruációs zavarokat idézhet elő, negyvenéves kor felett pedig vérzészavarokra is hajlamosít. Ezért én egy hormonális spirált ajánlok ebben a korban, ami tízperces beavatkozással felhelyezhető, és öt évig véd a terhességtől. Nincs semmilyen káros hatása, és a művi meddővé tételtől eltérően biztosan visszafordítható folyamat, vagyis a spirál levétele után a nő ismét teherbe eshet.

Egyedül az ára rettent el többeket, ugyanis nagyjából ötvenezer forintba kerül – fejtegeti a szakember. A doktornô a március közepétől életbe lépő szabályozást jó döntésnek tartja, ugyanis tapasztalata szerint egy fiatal nő nem tudja eldönteni, hogy valóban egy életre akar-e lemondani a gyermekáldásról.

A katolikus egyház viszont a szigorúbb törvényt is ellenzi. – A művi meddővé tétel elfogadhatatlan a katolikus ember számára – közölte lapunkkal Nyúl Viktor pap. – A termékenység áldását Istentől kapjuk, így annak korlátozása nem megengedhető.