Szereti-e az embervért a denevér? Tévhitek a szárnyas emlősről

Első hiedelem:

A denevérek egy része emberi vért fogyaszt, ez az állati vámpírizmus. Az Ószövetség is megemlíti az állatot, mint az ördög madarát, sőt valaki egyenesen az ördög megtestesülésének tartja.

Ezzel szemben az igazság:

Valóban létezik vérszívó denevér, ami nem az ördög megtestesülése, sőt még csak nem is embervérrel táplálkozik. A rőt vérszopó denevér Közép- és Dél-Amerikában él és elsősorban alvó marhák és más emlős állatok vérével táplálkozik. Ráadásul ennek a denevérnek sokat köszönhet a gyógyszeripar is, mivel a nyála véralvadásgátlót tartalmaz, amit hasznosítanak is. Egyébként ez a faj meglehetősen kicsi is, csupán 8 cm-es.

Második hiedelem:

Elterjedt tévhit a denevérekről, hogy rendszerint beleakadnak a nők hajába. Számos rémtörténetet lehet erről hallani, de az emberek többsége mégsem tapasztalt hasonlót.

Ezzel szemben az igazság:

Ebben a hiedelemben részigazság van. Abban az időszakban, amikor divatosak voltak a hatalmas parókák, valóban megesett, hogy beleakadtak a denevérek ezekbe a hajkölteményekbe. De ez is azért fordulhatott elő, mert ezek a parókák rizsport tartalmaztak, aminek ultrahangnyelő tulajdonsága van. A denevér pedig ultrahanggal tájékozódik. Így a kettő együtt valóban okozhatott nem várt kellemetlenségeket. A modern kori pletykának már semmi alapja sincs. Ezt a denevérmúzeum egyik kollégája le is tesztelte. Vállalkozó szellemű hölgyek fejére ültette a kis állatokat, de nem történt semmi. A denevérek békésen üldögéltek, nem kapaszkodtak és nem akadtak bele senki hajába.

Egyetlen az országban 

Az abaligeti barlang bejáratától néhány méternyire álló, korábban turistaházként funkcionáló épület felújítása után nyílt meg Magyarország egyetlen, a denevérek világát bemutató tematikus kiállítása, a denevérmúzeum.

A tárlaton nagy felbontású fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térkép nyújt betekintést a mára már a veszélyeztetett fajok közé tartozó denevérek világába.