Rákaptak a borjúhúsra a zempléni farkasok

Csontos Béla erdész szerint, a Zemplénben három-négy falkányi, akár húsznál is több farkas portyázhat.  

– Az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai erősítették meg, hogy a környékünkön ezek farkastámadások – mondta a Borsnak Csontos Béla, aki tíz éve tart szarvasmarhákat.

– Nekem korábban mindig csak egy-egy borjúm tűnt el, de ezeket nem jelentettem a Nemzeti Parknak. Én abban az időben reggeltől estig takarmány-betakarítás miatt traktoron dolgoztam, és mivel a legelőmet U alakban körbeveszi az erdő, nem volt időm arra, hogy kutatgassak utánuk, hiszen egy borjút egy farkas több száz méterre is képes elvonszolni. Ebben az évben azonban megtaláltam a maradványokat. Javasolják a kutyatartást, de az préda a farkasnak, úgyhogy nem ér semmit – mondta az erdész.

A Mogyoróska melletti Csonkás-tanyán gazdálkodó Némethné Egri Henrietta a családjával 15 éve foglalkozik húsmarhatenyésztéssel. Az ő állataikat idén nyáron támadták meg először farkasok. Már hat állatot veszítettek el és 10–15 marha megsérült.

– Egyik éjszaka kimentünk a férjemmel az állatokhoz őrizni őket – mesélte a Borsnak Németh Egri Henrietta. – Pásztortüzeket gyújtottunk dézsákban, hogy jól lássuk az állományt. Egyszer csak nyugtalanná váltak az állataink, több fel is állt, és akkor láttuk meg a farkasokat. Egyáltalán nem féltek, nem akartak elszaladni, mintha tisztában lennének azzal, hogy semmit nem fogunk csinálni. Nem félnek az embertől. Van ugyan villanypásztor, de az alatt átbújnak – mondta Henrietta.

Füzér polgármesterének is okoztak már a farkasok veszteséget a szarvasmarha-állományában. Horváth Jenő azt szeretné elérni, hogy a környéket nyilvánítsák különleges vadászterületté, és akkor a farkasok által a háziállatokban okozott kárt egyszerűbben meg lehetne téríttetni – mondta a Borsnak a polgármester.