Egy csendes őrült volt – Máig kísért a hírhedt balástyai rém szelleme

Noha már húsznál is több esztendő eltelt Szabó Zoltán rémtettei óta, ennyi idő sem volt elegendő arra, hogy a sorozatgyilkos kitörlődjön a balástyaiak emlékezetéből. 2004 szeptemberében ítélték jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egy időben rendszeresen és készségesen nyilatkozott a médiának, többek között arról, hogy ő soha nem fog megtörni a rácsok mögött, és hisz abban, hogy egy napon még kiülhet egy balástyai kocsma teraszára, hogy az emberek arcába vigyoroghasson. Aljas terve már sosem valósulhat meg, ugyanis 2016. szeptember 5-én felakasztotta magát a fegyházban.

A balástyai rémként elhíresült férfit a településen mindenki ismerte. A szomszédai ugyan hajlandók voltak velünk beszélgetni, de mindannyian azt kérték, hogy az arcukat ne mutassuk.
- Zoli egy csendes őrült volt. Mikor még fel sem merült, hogy képes ártatlan embereket megölni, azt mondták róla a háta mögött, hogy jobb vele vigyázni, mert mindenkit meglop. Az igazat megvallva én kedveltem, mert amúgy udvarias ember volt, bár most már tudom, hogy ez a tulajdonsága is csak a pszichopátiájából adódott – mondta egy idősebb hölgy. Egy másik szomszéd szerint Zoltán akkor zakkant meg, amikor öngyilkos lett a testvére, ugyanis ő volt az egyetlen ember, akit a későbbi sorozatgyilkos igazán szeretett az életben.

- Hiába állt össze mindenféle nővel, sosem lehetett igazán boldog. Nem akarom sajnáltatni, mert a tetteire nem létezik mentség, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindig is keménynek akart mutatkozni, de legbelül törékeny volt. Tény, hogy gyűlölte a nőket, főleg a prostituáltakat nem tartotta túl nagyra. Talán éppen ezért kerültek ki az áldozatai főleg ebből a körből – szögezte le egy férfi, aki hozzátette: a balástyai rém szelleme visszajár a községbe.

- Hiába tudjuk, hogy a gyilkos nincs az élők sorában, a környék lakosaiban örök időkre nyomot hagyott. A fiatal lányokat sokan nem szívesen engedik el otthonról éjnek idején - fogalmazott egy helybéli.

A rémségek tanyáján jelenleg is áll az az omladozó ház, ahol Zoltán annak idején lakott. Az ingatlant egy mezőgazdasági cég vásárolta meg. A már ajtó és ablak nélküli házat villanypásztorral kerítették körbe, a terület gondnoka szerint azért, mert vaddisznók és őzek látogatták. A Bors engedélyt kapott arra, hogy az épületbe betekintsen és ott fotókat készítsen. A bútorzat nagy részét ellopkodták, de még találtunk két rossz ágyat, és felleltünk egy régi kemencét is. Ezeken kívül főleg csak szemét hevert mindenütt.

A házat nincs értelme felújítani, a tervek szerint egyszer lebontják.