Kétszer támadta meg a koronavírus Igaly Diánát - másodjára elveszítette a küzdelmet

Már csak a visszaemlékezések dicsőítik legendás sasszemét. Március 16-án jött a hír: a Covid-19 lélegeztető- gépre kényszerítette az 56 éves Igalyt. Később állítólag hazatérhetett, és a napokban ismét eluralkodott rajta a betegség, de lapunk ennek ellentmondó információval is találkozott, jelesül: azóta is folyamatosan a Budakeszi kórházban kezelték, és a hazatérés hírével Diána idős édesanyját akarták megóvni a túlzott idegeskedéstől. Akárhogy is történt, az biztos, fia, Tamás e hét kedden közleményben tudatta: édesanyját me­gint kórházba vitték – elővigyázatosságból.

Ezek szerint kétszer támadta meg a kegyetlen koronavírus, és hiába harcolt ellene, másodjára elveszítette a küzdelmet. Két nappal később, április 8-án este mégis elvitte a förtelmes betegség. Igaly nevét a 2004-es athéni olimpián ismerte meg az ország, akkor tanulták meg sokan, mi is az a skeetlövészet. Fantasztikus reflexekkel kapta le az égről a jobbról, balról érkezett korongokat. Kemény, három és fél évtizedes munkája érett be Görögországban.

Igaly Diána 1965 januárjában született. Szülei szintén szenvedélyes sportlövők voltak, olyannyira, hogy lányukat a vadászat mitológiai istennőjéről nevezték el, noha akkor még e név nem szerepelt a naptárakban. Kisgyerekként magába szívta a puskapor illatát, hatéves sem volt, amikor a szüleivel már versenyről versenyre járt, a lőtéren szedegette a hüvelyeket, majd fogták a nehéz fegyverét, amikor a pici lány először húzta meg a ravaszt. Nem volt kérdés: ő is versenyezni fog! Habár a szülei óva intették ettől. Na, igen, édesapja, József, tehetségét nem kamatoztathatta a kommunista világban: mivel nem volt párttag, nem vitték ki az 1976-os montreali olimpiára. És mégis, Dia 13 évesen igazolt versenyző lett, s ahogy nagykorúvá cseperedett, junior Eb-címet nyert. Később négy vb-n diadalmaskodott koronglövészetben (1998-ban világcsúccsal), és ugyanennyi olimpián fogott fegyvert. Az 1992-es barcelonai olimpián 42., 2000-ben, Sydneyben már bronzérmes, majd 2004 számított a beteljesülés évének: az első magyar női sportlövő olimpiai bajnokká avatták.

Athéni győzelmekor megcsókolta a puskáját, így emlékezett imádott édesapjára, aki nem élhette meg lánya fantasztikus sikerét. Édesanyja közben itthon izgult érte, és úgy ébredt a döntő reggelén, hogy a lányuk aznap megnyeri az aranyat. Ezért   imádkozott, és arra kérte volt párját, onnan fentről segítse Diát. Meglehet, a fohász meghallgattatott: Igaly káprázatos lövésekkel, magabiztosan győzött.

Nem ismert lehetetlent – nyilatkozta a Borsnak Vasvári Erzsébet, volt kapitánya, versenytársa, és akivel együtt dolgozott a szövetségben. Ő állt hozzá a legközelebb, gyászában nem is tudott mást mondani, csak megjegyezte: – Áldott jó, egyenes ember volt.

De, amikor versenyzésről, küzdelemről volt szó, mintha kicserélték volna.

Így volt ez versenyzés közben, és akkor is, amikor pályafutása befejezése után az édesapjáról elnevezett budaörsi lőtér jövőjéért harcolt – tette hozzá Gombos Károly sílövő. – Tüneményes ember volt, akire senkinek egy rossz szava nem lehet. Mindig tudta, kinek mit lehet mondania, ezért sem szerepelt szinte soha a bulvárhírekben. Csak csöndben tette a dolgát.

Diána fiatalon férjhez ment, fia születése után azonban elvált (Tamás informatikával foglalkozik). Az utóbbi időben ismét rátalált a szerelem, de mivel a pandémia eltávolította az embereket egymástól, régi pályatársai sem ismerték partnerét. Hogy mennyire imádnivaló teremtés volt, arra még egy adalék. A rádióban Siklós Erik közvetítette Igaly athéni győzelmét. Ő így emlékszik erre a napra.

A görög fővárosban, 2004-ben két napon keresztül két kollégám járt ki a lőtérre, de siker híján nem volt miről beszél­niük… A harmadikon engem küldtek ki a magas athéni dombon kialakított lőtérre Igaly versenyéről tudósítani. Mivel nem sok ismeretem volt a skeetlövészetről, magyar edzők segítségét kértem, hogy készítsenek fel, és közben fogadást kötöttem Igalyval. A tét az volt, hogy ha Dia nyer, kötelező végrehajtani egy bukfencet. Nyert, és le a kalappal, de a görögök legnagyobb csodálkozására megcsinálta az előre-átfordulást. Tiszta ember volt, akinek üdítő egyénisége átragadt embertársaira is!

Gombos Károly

egykori szövetségi kapitány március elején arra próbálta rávenni az olimpiai bajnoknőt, hogy mivel bőven 60 alatt van, és kiváló kondíciónak örvend, kezdje el újra a versenyzést. – Nevetve azt válaszolta – nyilatkozta Gombos –, hogy erre térjünk vissza később, de valóban sokat fut, fizikailag nagyszerű formában érzi magát.

Orbán Viktor

miniszterelnök is elbúcsúzott a bajnoknőtől. – Elment Igaly Diána. Az olimpiai bajnoknő, aki dicsőséget szerzett hazájának. Neki köszönhetjük, hogy több évtized után újra magyar sportlövő állhatott az olimpiai dobogó tetejére. Emlékét megőrizzük!

Nagy György

a sportlövők elnöke: A magyar sportlövészet kiemelkedő személyisége, aki mindent kizárva tudott küzdeni a céljaiért, nagy harcos volt, borzasztóan sajnálom, hogy ezt a küzdelmet elveszítette – mondta.

Szívós Márton

olimpiai bajnok vízilabdázó: Mély gyásszal búcsúzom egy bajnoktól, baráttól és az egyik legcsodásabb embertől, akit valaha ismertem. Isten veled, Dia.

Nagy Tímea

olimpiai bajnok párbajtőröző: Bár ne nyertünk volna semmit, de együtt, szépen öregedhettünk volna meg.

Fiammal gyászoljuk Diát

– Nem tudom eldönteni, vajon az én gyászom mélyebb-e avagy Márk kisfiamé? – nyilatkozta lapunknak Kemény Dénes, aki három olimpiai aranyérmet harcolt ki férfi vízilabda-válogatottunkkal. –Pénteken Márk odahaza online-oktatáson vett részt, de hallotta, amint a telefonomban sokszor elismételem Dia nevét. Leszaladt hát hozzám, hogy megtudja, mi történt... Dia szövetségi alelnökként többször járt azokon a versenyeken, melyeken Kemény fia is puskát fogott a kezébe. Az elhunyt bajnoknő figyelmeztetett rá, hogy gondozza a tehetségét, mert igen szép jövőt lát benne. – Szenvedélyes vadász lévén sok jó tanácsot is kaptam tőle.