Hátborzongató: erőt ad a gyilkosnak, akit másolhat

Egyre több olyan bűntény történik Magyarországon, amelyről előbb-utóbb bebizonyosodik: egy filmből, vagy egy könyvből vették hozzá az ötletet.

Hetedik

Néhány hete írt a Bors arról, hogy a Hetedik című thriller egyik jelenetét másolva öltek meg ötmillió forintért egy bosnyák pénzváltót Pécsett. A gyilkosok hosszasan, élvezettel kínozták halálra a férfit, majd úgy helyezték el a tárgyakat a szobában, ahogy a thriller egyik jelenetében voltak.

A tettesek – egy középkorú férfi, a barátnője, valamint a nő kamaszlánya és annak barátja – jól ismerték az áldozatot. Arra is volt gondjuk, hogy az ágy felet­t, a falon üzenetet hagyjanak a rendőröknek. A tárgyaláson az egyik nyomozó elmondta, fél óra kellett, hogy magukhoz térjenek a döbbenettől, utána tudták csak elkezdeni a helyszínelést.

Taczmann tettestársát menti a krimiregény?

Két elutasított perújítási indítvány után egy harmadikat is benyújt Jován László Taczmann Elek és felesége brutális megölésének ügyében. A védô azt szeretné bizonyítani, hogy 2006. február 4-én ifjabb Taczmann Elek egyedül végzett édesapjával és feleségével. Az ügyvéd védencét, P. Tamást pedig ártatlanul ítélték 15 év fegyházra. – Egyetlen közvetlen bizonyíték sincs Tamás ellen – nyilatkozta Jován László. – Valójában ifjabb Taczmann Elek vallomása alapján ítélték el.

A nyomozás során kiderült, a gyilkosság forgatókönyve tulajdonképp Kristóf Attila: Gyilkolj helyettem című krimije volt, amelyet a házkutatáskor megtaláltak a rendőrök. A könyv főhőse – csakúgy, mint ifjabb Taczmann Elek – az édesapját öli meg kegyetlen módon. Ugyanúgy rablógyilkosságnak állítja be a helyszínt. Egy családi házban történik a bűntény. Ahogy a regény főhősét, ifjabb Taczmannt is verte, megalázta az apja.

– Valóban több pontban megegyeznek a gyilkosság részletei azzal, ami a könyvben szerepel – fejtette ki az ügyvéd. – Ugyanakkor a bizonyításnál nem vitték végig ezt a logikát. A kötet szerint ugyanis eszközként használt a tettes egy másik embert. Úgy alakítja a szituációt, hogy minden gyanú rá terelődjön.

Ifjabb Taczmann a védő szerint abban is lemásolta a cselekményt, hogy a hidegben kinyitotta az ablakot, mert a halál idejét úgy nehezebb megállapítani. Jovánnak az a terve, hogy két elutasítás után ismét perújítási indítvánnyal él P. Tamás ügyében. 

Vallomása szerint P. a gyilkosság éjjelén egy autóban ült, messze a fogathajtó házától. A szobában, ahol a vérengzés történt se DNS-t, se hajszálat, se cipőnyomot nem találtak a fiútól. Egyébként ifjabb Taczmann első beismerő vallomásában még azt vallotta: egyedül ölt.

Bonnie és Clyde

A négy ember brutális megölé­séért első fokon tényleges életfogytiglani fegyházra ítélt Varga Sándor, illetve barátnője, a 17 év­re ítélt Túri Emese a kriminálpszichológus és az ügyvéd szerint is az újságban olvasott először arról, hogy a híres amerikai rablógyilkospárhoz, Bonnie-hoz és Clyde-hoz hasonlítják őket. Ennek ellenére hamar azonosultak a kegyetlenségéről ismert páros legendájával. Egymást Bonnie-nak és Clyde-nak szólították.

A tárgyalás során egyértelműen kiderült, Varga volt a főnök. A nő minden gyilkosságnál jelen volt, tevőlegesen nem, de ottlétével pszichésen segítette a férfit. Társaikkal együtt maffiába verődve raboltak, és gyilkoltak meg legalább négy embert, köztük a százhalombattai ékszerészt, K. Ferencet és annak albérlőjét,
P. Miklóst.

Egy Újpestről elrabolt vietnami házaspárral megásatták a sírjukat, majd Varga belelőtte őket. Clyde a börtönben is fékezhetetlenségéről híres. Egy afrikai rab fogait kiverte, az ítélethirdetés előtt összevagdosta a saját karját. – Varga Sándor a klasszikus pszichopata megtestesítője – nyilatkozta Orosházi Józsefné kriminálpszichológus. – Ő egy rejtőzködő figura, aki gyerekkorában valószínűleg sokat szenvedett.

A Taczmann-ügyhöz hasonló könyv vagy film alapján elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban azonban úgy nyilatkozott, hogy aki ilyen előzmények után követ el emberölést, azt sokszor egy úgynevezett aha! élmény vezérli. A felismerés, hogy így meg lehet oldani a problémát, ami folyamatosan nyomasztja. Ilyenkor
a könyvből megismert figura egyúttal példaképpé is válik számára.

Egy gyilkossággal gyanúsított ember vizsgálatánál ritkán van mód arra, hogy a szakemberek az utánzástól az azonosulásig vivő folyamatot teljes egészében megismerjék. Azt, amikor egy személyiség először csak utánozza a kiszemelt figurát, akinek a megnyilvánulásai később teljesen beépülnek a motívumrendszerébe. Ezután pedig a sajátjaként éli meg mindazt, amit a példakép hatására tesz. Ez a teljes azonosulás. Ez az, ami egyszerre oldást és egyfajta erőt is adhat egy pszichopata személyiségnek.