A túlsúlyosság és elhízás előfordulási gyakorisága (prevalenciája) az egész világon növekvő olyannyira, hogy pandémiának nevezhető.

Epidemiológiai vizsgálatok szerint a magasabbtesttömegindex(TTI, a testsúly kg-ban osztva a testmagasság négyzetével) rizikótényező olyankrónikusbetegségekre nézve, mint a szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség,krónikusvesebetegség, többfajta rák és egy sor reumatológiai betegség.

Az 2-es típusú cukorbetegségről részletesen »

A Global Burden of Diseases vizsgálat keretében a túlsúly és az elhízás (obezitás) előfordulási gyakoriságát, valamint a magas TTI-szel kapcsolatos halálozást és fogyatékossággal korrigált életéveket nézték életkor és nem szerint 195 országban. (A fogyatékossággal korrigált életévek a magas TTI miatt elveszett életévek és a fogyatékossággal leélt életévek összege.) 1980–2015 közti testsúlyra vonatkozó adatokat és 1990–2015 közti, azaz 25 éves betegségre vonatkozókat dolgoztak fel.

A túlsúlyosság, elhízás előfordulási gyakorisága 1980–2015

2015-ben a világon becslés szerint 107,7 millió elhízott gyermek és 603,7 millió elhízott felnőtt élt (felnőttnek a 20 éves vagy idősebbeket vették). Ez a gyermek lakosságban 5%, a felnőttben 12% prevalenciát jelent. A felnőttek körében valamennyi korcsoportban magasabb volt az előfordulás a nők között. A gyakoriság csúcsa nőkön 60–64 év között, férfiakon 50–54 év között volt. 1980-tól 2015-ig az elhízás aránya emelkedett mind a nők, mind a férfiak körében. Gyermekeken ugyancsak és itt sem volt a nemek között különbség az emelkedésben.

Elhízáson alapuló krónikus betegség – az elhízás új elnevezése »

Kiszámították a szociodemográfiai indexet, mely összesíti az egy főre jutó jövedelem, a 15 év felettiek átlagos képzettsége és a teljes fertilitás adatait országonként. Mind a férfiak, mind a nők között valamennyi életkorban a magasabb szociodemográfiai index gyakoribb obezitással járt. 1980 és 2015 között az elhízás azon 25-29 év közöttieken nőtt a legmeredekebben, akik alacsony-közepes szociodemográfiai indexű országokban éltek. A gyermekek között meredekebb volt az emelkedés a magas szociodemográfiai indexű országokban.

Országos bontásban nézve 1980-tól mind a gyermekek, mind a felnőttek között 73 országban megduplázódott az obezitás aránya, de a többi országban is nőtt. 2015-ben a felnőttek életkorra standardizált obezitás prevalenciája a legmagasabb Egyiptomban (35,3%), a gyermekeken az Egyesült Államokban (12,7%). Felnőtteken a legalacsonyabb Vietnamban (1,6%) a gyermekeken Bangladesh-ben (1,2%).

A magas TTI-szel kapcsolatos betegség előfordulások

2015-ben a világon 4,0 millió halál fordult elő a magas TTI-szel kapcsolatosan, ami az összes haláleset 7,1%-a. Ez 120 millió fogyatékossággal korrigált életévet jelentett, ami a bármilyen okú összesnek 4,9%-a.

A magas TTI okozta leggyakoribb károsodás a szív-érrendszeri betegségek (2,7 millió halál és 66,3 millió korrigált életév). A második leggyakoribb a diabétesz mellitus (0,6 millió halál és 30,4 millió korrigált életév). Krónikus vesebetegség és rák a TTI-szel kapcsolatos halál kevesebb mint 10%-át és az életévveszteség kevesebb mint 10%-át tette ki 2015-ben.

Legalább 40 százalék eséllyel megelőzhetők a szív-érrendszeri betegségek »

Tehát az obezitás az évtizedek alatt egyre szaporodott. Ezt nem egyszerűen a jövedelem növekedése okozta, hanem valószínűleg szerepelt az energiagazdag élelmiszerek terjedése, az ipar és kereskedelem intenzív marketingtevékenysége következtében. Ugyancsak az urbanizáció és fejlődés miatti csökkenő fizikai aktivitás. Ugyanakkor a magas testsúly preva-lenciájának növekedése nagyobb volt, mint a vele kapcsolatos betegségek szaporodása, különösen a szív-érrendszeri megbetegedéseké. Ebben viszont az egyéb rizikótényező kontrollálása szerepelhet (magas vérnyomás,koleszterin,vércukor), s az ezekkel kapcsolatos beavatkozások redukálták a betegségek szaporodását.

(Forrás:NEJM, 2017;377:13-27)

Megjelent:DiabFórum Magazin 2018/2. – június(54. oldal)

Nem mindegy, hogy mit (t)eszünk az egészségünkért!